“Bűn és bűnhődés - a nagy magyar adótragédia” címmel jelent meg a Portfolio.hu-n Sándorfi Balázs írása. Ezt érdemes elovasni, a kisvállalkozások adóelkerülésének okait fejtegeti. Az adóelkerülés okai nagymértékbem megegyeznek azokkal az okokkal, amiért a vállalkozások a munkavédelemre sem hajlandók időt és pénzt áldozni.

Ennek kapcsán érdekes analógia jutott eszembe: A kisvállalkozások egy része úgy tekinti a munkavédelmi szakembereket, mint a középkori adóbérlőket. Mintha koncessziót kaptunk volna, hogy havonta beszedjük a megbízási díjat, hogy annak fejében olyan papírokat állítsunk elő, aminek a vállalkozó szerint semmi értelme, csak az állami kényszer miatt van rájuk szükség.

Sokak fejében ez ugyanolyan adó, mint amit az Apehnek fizetnek, csak választható, hogy kinek adják, de szerintük semmit nem kapnak érte, csak a bírság elkerülését szolgálja.

Szerencsére nem mindenki gondolkodik így, és az én ügyfeleim sem ilyenek, mert azok inkább az olcsót választják.

Mindenesetre a munkavédelmi jogszabályok fényévekkel előttünk járó országokhoz harmonizálása előtt fel kéne mérni a jogalkotónak, hogy Magyarországon a munkába vagy a munkanélküliségbe rokkanak bele többen?

Félek, hogy az utóbbiba. Eretnek dolog egy munkavédelmisnek arról beszélni, hogy tűrjük el a kevésbé biztonságos munkavégzést, de lássuk be, hogy rengeteg induló, sőt működő kisvállalkozás nem tud olyan munkakörülményeket teremteni, mint ami a nagykönyvben meg van írva. Egyszerűen nincs annyi indulótőkéje, hogy ki tudja váltani a használt gépeket stb.

Könnyű azt mondani, hogy aki ezt nem tudja produkálni, az ne vállalkozzon felelőtlenül. Aki Á-t mond mondjon B-t is, hangozzon el az is, hogy ennek viszont az a következménye, hogy ennyivel kevesebb lesz a munkahely. Néhány dolgozót megmentettünk attól, hogyi itt veszélyes körülmények között dolgozzon, ők a kocsma előtt fogják ezután a falat támasztani. Igaz, hogy egy darabig makkegészségesen, majd később májbetegen.

Kegyetlen dolog kimondani, de kivel tettünk jót? Akit negyvenévesen elvisz a májzsugor, vagy aki 55 évesen leesik az állványról? Hány mikrorizikó a munkanélküli alkoholista életmód, és hány mikrorizikó a szabálytalan munkavégzés kockázata? Milyen társadalmi költségeik vannak?

A halálos munkabalesetek száma évente 1-200 között van, az ilyen életmódból fakadó halálesetek számát nem tudom becsülni, de szerintem nagyságrenddel több.

A 100% biztonság elvileg sem érhető el, és minnél jobban meg akarjuk közelíteni, exponenciálisan nő ennek a költsége. Nem biztos, hogy az ország olyan helyzetben van, ugyanolyan biztonsági szintet tudjon finanszírozni, mint Belgium.

Jó lenne egy kutatás, ami ezzel a kérdéssel foglalkozna. Most, hogy a munkavédelmi kutatás is az OMMF-hez került, hátha lesz majd ilyen.

Ui.: Aki esetleg felháborodásnak adna hangot a bejegyzés kapcsán, és engem szeretne kritizálni, attól azt kérem, vállalja a nevét is! Névtelenül nagyon könnyen elfajulhat a vita!