Megjelent a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről. A jogszabály részben rendezi az az anomáliát, hogy eddig nem lehetett emelőgép kezelőket képezni, ezért a legjobb szándékú munkáltató is kénytelen volt esetenként megfelelő végzettség nélküli kezelőket foglalkoztatni.
Sajnos a jogszabály hatálya nem terjed ki az összes emelőgépre, pl. a telepített darukra biztosan nem.
A jogszabály szövegezése nem teljesen egyértelmű, azért másolom be a teljes szöveget (a mellékletek nélkül), hátha így a hozzászólók segítségével könnyebben ki tudjuk bogozni, mire vonatkozik és mire nem (a mellékleteket azért nézze meg Ön is)
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének l) pontjában, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva – a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-ának b) és c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró iparügyekért és kereskedelemért felelős miniszterrel és a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
a) a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmazott minden olyan önjáró emelő- és rakodógépre (járműre), továbbá járműre szerelt gépi berendezésre, amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, emelésre – a bányaművelés föld alatti létesítményei, a külfejtés, a villamoshálózat-építés, a vasúti felépítmények létesítése kivételével – használnak (a továbbiakban együtt: emelő- és rakodógép),
b) a gépet működtető, irányító személyre (a továbbiakban: gépkezelő),
c) a gépkezelő jelöltek (a továbbiakban: gépkezelők) képzésére vizsgáztatására,
d) a gép kezeléséhez szükséges gépkezelői jogosítvány kiadására.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a tűzoltóság által üzemeltetett gépekre, továbbá az egyes technológiai műveletekben részfeladatokat ellátó, stabil kivitelezésű (telepített) gépsorok részét képező gépekre és az ezeket működtetető gépkezelőkre.
(3) E rendelet alkalmazásában gépcsoportnak minősül az egyes gépek tekintetében a munkavégzés célja és módja, valamint a gép szerkezeti kialakításának meghatározó jellemzői alapján kialakított, négy számjeggyel azonosított csoport.
2. § (1) Emelő- és rakodógépet az kezelhet, aki az adott gépcsoportra hatályos gépkezelői képesítéssel rendelkezik. A gépkezelői képesítés megszerzését az építőgép-kezelői munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló együttes miniszteri rendelet alapján kiadott, a gépcsoport valamely géptípusának kezelésére jogosító építőgép-kezelői jogosítvány, és az 1. mellékletben meghatározott gépkezelői jogosítvány igazolja. Az emelőgépek kezelése esetében a gépkezelői jogosítvány megszerzése nem mentesít az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, államilag elismert szakképesítés megszerzésének kötelezettsége alól.
(2) Ha az emelő- és rakodógép a közúti közlekedés szabályairól szóló együttes miniszteri rendelet alapján közúti járműnek minősül, és a munkavégzés vagy a munkahely-változtatás során közutat vagy közforgalom elől el nem zárt magánutat vesz igénybe, és a gép kezelője járművezetési feladatokat is ellát, a gépkezelőnek a közúti jármű vezetésére jogosító, a közúti közlekedés szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott, hatályos engedéllyel is rendelkeznie kell.
3. § (1) Az emelő- és rakodógép gépcsoportba sorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A gépcsoportba sorolást az emelő- és rakodógép
a) konstrukciója által meghatározott munkavégző képessége (a munkavégzés célja és módja),
b) munkavégző képességét meghatározó fő szerkezeti jellemzők, továbbá
c) a gép kezelőjével szemben támasztható kezelési követelmények
határozzák meg.
(3) A gyakorlati vizsga során alkalmazott emelő- és rakodógép 2. melléklet szerinti gépcsoportba sorolását a vizsgabizottság elnöke határozza meg.
4. § (1) A gépkezelők képzése iskolarendszeren kívüli képzés (a továbbiakban: tanfolyam) keretében történik.
(2) Tanfolyamra az jelentkezhet, aki a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, életkori és egészségügyi feltételeknek megfelel.
(3) Tanfolyamot az a felnőttképzést folytató intézmény kezdhet meg és folytathat, amely megfelel a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek.
(4) A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatási részből áll.
(5) Az elméleti oktatási rész tantárgyai és legkisebb oktatási óraszámuk gépcsoportonként:
a) gépek szerkezettana (gépcsoportonként 15 tanóra),
b) üzemeltetési és technológiai ismeretek (5 tanóra),
c) szakirányú munkavédelemi és elsősegély-nyújtási ismeretek (5 tanóra).
(6) A gyakorlati oktatási rész (gépkezelési gyakorlat) gépcsoportonként és tanulónként legalább 5 tanóra, egy tanóra időtartama 45 perc.
(7) A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatási részén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a részvétel kötelező.
(8) Az elméleti tantárgyat az oktathatja, aki a tantárgy szakmai tartalmához tartozó, legalább középfokú szakmai képesítéssel rendelkezik.
(9) A gyakorlati tantárgyat az oktathatja, aki a választott gépcsoportba tartozó gép kezelésére jogosító, a rendeletben meghatározott jogosítvánnyal és legalább 1 éves időtartamú gépkezelési gyakorlattal rendelkezik.
(10) Az elméleti és a gyakorlati oktatásra vonatkozó részletes szabályokat a 4. melléklet tartalmazza.
5. § (1) A gépkezelői vizsga tárgyai:
a) elméleti vizsgatárgyak:
aa) gépek szerkezettana,
ab) üzemeltetési és technológiai ismeretek,
ac) szakirányú munkavédelemi és elsősegély nyújtási ismeretek;
b) gyakorlati vizsgatárgy: gépkezelés.
(2) Gyakorlati vizsgát az tehet, aki:
a) minden elméleti vizsgatárgyból sikeres vizsgát tett, vagy
b) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – a megszerezni kívánt gépcsoporthoz tartozó – könnyű- vagy nehézgépkezelői szakképesítéssel rendelkezik vagy építő- és anyagmozgató gépkezelő szakképesítő vizsgát tett.
(3) A vizsgadíjra megfelelően alkalmazni kell a közúti járművezetői vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjairól szóló miniszteri rendelet 3. §-ának és a 3. számú melléklete 2. és 3. pontjának rendelkezéseit.
(4) A gépkezelők vizsgáztatását és a gépkezelői jogosítvány kiadását a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) végzi.
(5) Az NKH a tanfolyamot folytató szervezettel, a tanfolyam befejezésének időpontját megelőző 5 munkanappal történt előzetes egyeztetés alapján határozza meg az elméleti és a gyakorlati vizsga időpontját és helyét.
(6) A vizsgák megtartására vonatkozó szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.
6. § (1) Az NKH vizsgabizottsága (a továbbiakban: vizsgabizottság) elnökből és két tagból (a továbbiakban együtt: vizsgabiztos) áll. Az elméleti és gyakorlati vizsgákra a vizsgabizottságot az NKH jelöli ki. A jegyzőkönyvvezetőt és a gép üzemeltetéséért felelős személyt a tanfolyamot folytató szervezet jelöli ki.
(2) A vizsgabizottság tagjának az jelölhető ki, akit az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló miniszteri rendelet alapján kiadott Közlekedési Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzékben az építő- és anyagmozgató gép kezelője vizsgáztatási szakterületre nyilvántartásba vettek.
(3) A vizsgabizottság elnökének az jelölhető ki, aki felsőfokú gépészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik.
(4) A vizsgabizottság mellett
a) az elméleti vizsgán részt vesz a tanfolyamon oktató tanár, továbbá részt vehet a tanfolyamot folytató szervezet képviselője,
b) a gyakorlati vizsgán részt vesz a gép üzemeltetéséért felelős személy.
(5) A vizsgáztatás során a vizsgabizottság tagjainak a gyakorlati vizsga helyszínére történő szállítása – amennyiben az nem esik egybe a vizsga meghirdetett helyszínével – a tanfolyamot folytató szervezet feladata.
(6) Az elméleti és gyakorlati vizsgáról a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, amelynek egy eredeti példányát az elnök – a vizsgát követően – az NKH részére átadja.
7. § (1) Aki a vizsga kötelezettségeit valamennyi vizsgatárgyból teljesítette, gépkezelői jogosítványt kap.
(2) A gépkezelői jogosítvány kiadását, anyakönyvezését és a jogosítványmásodlatok kiadását az NKH végzi, az elméleti és gyakorlati vizsgákról készült vizsgajegyzőkönyvek adatai és a vizsgázó vagy a gépkezelői jogosítvány jogosultja kérelme alapján. A sikeresen vizsgázók részére az NKH a gépkezelői jogosítványt a vizsgát követő 15 munkanapon belül állítja ki.
8. § (1) Ez a rendelet – (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 6. § (2) bekezdését 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.
(3) Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján, az NKH Központi Hivatala által építőgép-kezelői vizsgabiztosi tevékenység ellátására megbízott személy az e rendelet szerinti vizsgabiztosnak 2009. december 31-éig jelölhető ki.
(4) Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján kiadott építőgépkezelői jogosítvány a bejegyzett géptípus kezelésére jogosít. Az e rendelet 2. mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gép kezelésére jogosító építőgépkezelői jogosítvány az emelő- és rakodógép kezelésére 2015. december 31-ig jogosít.
(5) Hatályát veszti a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. melléklet „AZ 1. MELLÉKLET 16. SORSZÁMA ALATT KIADOTT ÉPÍTŐ- ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉP KEZELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI” cím VII. Egyebek fejezete.

13 Hozzászólás "Megjelent a 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek"
20:25 on október 12th, 2009
Azt szeretném megkérdezni, hogy
1. Ez egy ágazati rendelet, vagy mindenkire vonatkozik? (A hatály eléggé félre sikeredett.)
2. A futómacskára, a 300 mm-nél alacsonyabbra emelő elektromos “békára” és a hidraulikus rámpakiegyenlítőre most mi vonatkozik?
3. Mi fogja szabályozni a telepített darukat?
4. (Ki írta ezt?)
20:25 on október 12th, 2009
Üdv Mindenkinek
Jó a kérdés! Ágazati és mégsem ágazati a rendelet!
Szerintem nézőpont kérdése. Az “alkotó” úgy érzem szerette volna a közúti fuvarozás egyik elő-tevékenységét leszabályozni. A kérdés, hogy minek?
A szállítás szempontjából tök mindegy, hogy ki rakja és mivel a szállító járművet. Ezt semmiféle papíron nem kell igazolni. A megrakásért végső soron a járművezető a felelős.(nálunk az ADR-es raktárban a raktárvezető is ellenőrzi a helyes megrakást és rakományrögzítést)
Egyebekben pedig a még élő gépdirektíva leszabályozza, hogy milyen gépet ki kezelhet, függetlenül, hogy járművet rako meg, vagy csak úgy anyagot mozgat.
Más szempontból meg ez a rendelet jellemző Mo.-ra. Valakik -feltételezem jó pénzért- elkészítették “kemény munkával eme fércművet és áttolták a hivatal zegzugos útvesztőjén. Röviden a Pénz és a Kapcsolat kézfogása még mindig a legfontosabb!
20:25 on október 12th, 2009
“Egyebekben pedig a még élő gépdirektíva leszabályozza, hogy milyen gépet ki kezelhet, függetlenül, hogy járművet rako meg, vagy csak úgy anyagot mozgat.”
Melyik ez a még élő gépdirektíva?
20:25 on október 12th, 2009
Megint íróasztal mellől született “valami”!
1. A készítő(k)szerintem nem láttak még járműrakodás-előkészítést.
Egy raktárban honnan kezdődik a rakodás előkészítése? A raklap leemelésével (egész raklapos kiszedés)az árukiadó területre való hordásnál? A mezőgazdaságban pl. a lekaszált fű gépi báláinak a gyűjtőhelyre való hordásánál?
Ez csak két példa amin lehetne egy munkavédelmi ellenőrzésnél vitatkozni.
2. Én igazából csak a targoncákhoz értek, de itt azon kívül, hogy szerintem helyesen megkülönböztetik a vezető elhelyezkedését, meg kéne különböztetni még az emelési magasságot (alacsony 0,3m-ig - magas 0,3m felett)és még a vezető elhelyezkedését az emelési művelet közben. Ezzel arra akarok kilyukadni, hogy másképp kell kezelni egy vezetőállásos targoncát, ha a vezető egy kis platformon áll földközelben, vagy ha felmegy a villával akár 10m magasba. Mások a súlyeloszlások és más az érzés is.
Ezután már csak egy rendelet kéne, amely kimondja, hogy a munkáltató igazolhatja, hogy adott géptípuson mennyi tapasztalata van órában a gépkezelőnek. Állapítsa meg valaki egy olyan raktárban, ahol a gépkezelők egy nap akár 5 típust is kezelnek.
Végül, de nem utolsósorban kíváncsi leszek az új EBSZ-re is. Remélem az alkotók figyelembe veszik a szakemberek tanácsait
20:28 on október 12th, 2009
Első olvasásra a targoncáknál megszünt az eddigi működtetés szerinti megoszlás, most a lényeg, hogy áll vagy ül a vezetője. Eddig én arra vártam, hogy legyen végre valaki kijelölve aki tolóoszlopos elektromos targonca kezelésére kategória vizsgát a jogosítványba bepecsételhet.(33-43) Ezek szerint nem szükséges 2015.-ig. Azt követően a 3324-re kell újból vizsgázni? Ami nem tartozik most a mellékletbe azokra elég lesz a házi oktatás, úgy mint korábban a kisgépekre? Vagy nem kell?
Ezekután az OMMF mit kérhet ellenőrzéskor??
Üdv.
20:29 on október 12th, 2009
Szeretném felhívni a figyelmet a rendelet 2.§ (1) bekezdésében leírtakra:
“2. § (1) Emelő- és rakodógépet az kezelhet, aki az adott gépcsoportra hatályos gépkezelői képesítéssel rendelkezik. A gépkezelői képesítés megszerzését az építőgép-kezelői munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló együttes miniszteri rendelet alapján kiadott, a gépcsoport valamely géptípusának kezelésére jogosító építőgép-kezelői jogosítvány, és az 1. mellékletben meghatározott gépkezelői jogosítvány igazolja. Az emelőgépek kezelése esetében a gépkezelői jogosítvány megszerzése nem mentesít az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, államilag elismert szakképesítés megszerzésének kötelezettsége alól.”
Ez azt jelenti, hogy - emelőgépek esetén - önmagában nem elég ez a kezelői jogosultság, a rendelet hatálya szerinti területen, nem “írja felül” az ÁLLAMILAG ELISMERT (OKJ-s) szakképesítést.
Ennek megfelelően teljesen mindegy, hogy milyen emelőgép csoportok szerepelnek a mellékletben.
Az egész rendelet lényege, hogy bevételt termeljen a tanfolyam és a vizsgaszervezőnek.
Az OMMF mindent kérhet, amire előírás van! De gondoljunk csak abba helyzetbe bele, hogy egy építkezésen milyen emelőgépek üzemelhetnek, már az anyagszállítástól, a kivitelezésig. Ráadásul nem közúton zajlik az építkezés. Ennek megfelelően az államilag elismert szakképesítést továbbra is bárhol ellenőrizheti az OMMF!!!!!
Tud-e arról valaki, hogy megindult már a rendelet szerinti képzés, vagy - mivel már szeptember 8-tól hatályos a rendelet -, sikerült az NFGM-nek egy betarthatatlan előírást alkotnia?
20:29 on október 12th, 2009
Most ideiglenesen ez a lobbi győzött, de még nincs vége, aztán folyik a vita hogy melyik jogosítvány jó. Ma van olyan szerv amelyik érvényes szakmunkás bizonyítvány alapján állít ki igazolványt 2500/db, aztán lehet hogy a bekért fénymásolt nem hiteles igazolvány valódiságát nem ellenőrzi. Lesz is annyi motorfűrészes…. Meg majd földmunkagép kezelő….
20:29 on október 12th, 2009
A rendeletet átfutva máris van egy kérdésem. A 2-es számú mellékletben felsorolt ” építőgépkezelői ” jogosítvány 2015-ig érvényes. Mi van ha valaki a mezőgazdasági területen dolgozik rakodógéppel, és semmi köze az építőiparhoz.
Várom a válaszokat.
Üdvözlettel : Kulcsár László
20:30 on október 12th, 2009
A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet 1. § (1) Az 1. számú melléklet b) oszlopában felsorolt mezőgazdasági, illetve erdészeti erő- vagy munkagépet … csak az a munkavállaló kezelhet, aki arra a gépre az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete által kiállított gépkezelői jogosítvánnyal rendelkezik.
14:21 on október 21st, 2009
Az egész rendelet zavaros, vagy bennem van a hiba, nem tudom minden részét értelemzni.
Egy emelőhátfalas jármű kezelését ugyanolyan óraszámban kell végezni mint a targonca vezetőt, a kukás kezelőimet is?
Ha valaki jól érti, segítsen, Ágota
6:44 on február 24th, 2010
Egy kicsit hülyén érzem magam, azért mert nem jöttem erre rá én magam hamarabb. A fenébe, ez annyira konnyűnek hangzik ha meggondolom.
12:24 on március 29th, 2010
A szabályozás számomra nem teszi világossá,mi annak a teendője? aki rendelkezik államilag elismert o.k.j.-s képzéssel (kék bizonyítvány) építőgépkezelő jogosítvánnyal benne több hidraulikával működtetett homlokrakodó és teleszkópos homlokrakodó típusvizsgával.
Munkája a régi szabályozás szerint ujj típus vizsgát kívánna.
Most mit kíván a szabályozás feltalálója.
Ha valaki tudná ,megköszönném.
0:55 on április 30th, 2010
http://www.warriorforum.com/warrior-reciprocal-links-buy-sell-swap/42202-4x-casino-link-exchange-request-3-way-topic-roulette.html