A Munkavédelmi törvény több pontban említi a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmét. Kíváncsi lennék rá, hogy a gyakorlatban ezt mennyire ellenőrzik, mennyire szempont egy esetleges bírságnál. Ez egy friss hír apropóján jutott eszembe, ugyanis a napokban az RTL klub beszámolt arról, hogy a Margit hídon és a Szent István körúton a közvilágítás oszlopain nem lehet bezárni a szerelőnyílásokat, mert lefestették a zárat. Jelenleg ráragasztott figyelmeztető felirat védi az esőtől és a közvetlen érintéstől.
Ez a hír több okból is meglepett:
- a Margit hídon több százan, talán több ezren is közlekednek gyalogosan, köztük gyerekek is, akik a Szigetre mennek.
- kb 4 villamosmegállóra van az OMMF-től a helyszín, bizonyára több dolgozó is szokott arra közlekedni.
- Kifejezetten tudatos veszélyeztetés egy ilyen problémát felirattal elintézettnek venni.
- ha egy istenhátamögötti marhatelepen, ahol dolgozik 15 állandó ember, véletlenül nincs kulcsra zárva egy elektromos szekrény, néhány százezer ft bírságot biztos kapnak. Ahhoz képest ez mennyivel több embert veszélyeztet?
Remélem, a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmét is ellenőrzik azért, és ez egyedi eset, pár hónap múlva meglátjuk majd, hogy kapott-e munkavédelmi bírságot az Elmű ezért.
Ha valakinek van tapasztalata a témával kapcsolatban, kíváncsian várjuk!
8 Hozzászólás "A munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme"
17:16 on október 12th, 2009
Megítélésem szerint ezt a kérdés lazán van kezelve. Még nem hallottam arról, hogy emiatt bírágoltak volna a hatóságok. Pl. Forgalmas közútról nap mint nap emelnek építési anyagokat tehergk-ról ( ráadásul abszolut szabálytalanul) az ott közlekedő gyalogosok, autók felett.
A veszélyes zóna vagy hatókör sincs pontosan definiálva sok esetben.
Szóval ez is egy olyan előírás, amely az EU-nak készült.
Üdv.
András
17:16 on október 12th, 2009
Az OMMF inkább a biztosra megy a szervezett munkavégzés az a terület ahol a bírságot azonnal ki tudja szabni.Sajnos a fóvárosi példa nem egyedi eset,az országban sok helyen találkozhatunk hasonlóakkal.Azért kíváncsi lennék,hogy a kockázatértékelés mit tartalmazott azokról akik nem munkavállalóként kerülhetnek a hatókörbe.
17:17 on október 12th, 2009
Kedvező tapasztalatom, hogy a METRO nagyker. áruházban újabban lezárják a bevásárló sorok két végét, ha ott a magasból targoncával rakodást végeznek. Korábban ez nem volt bevett gyakorlat. A bátor vásárlő ott őgyelgett a magasban (kb. hat méter) imbolygó raklap alatt.
Megoldatlannak látom a kérdést egyes építőipari tevékenységek, így a forgalmas, vagy sűrűn lakott területeken történő toronydaru és betonoumpa alkalmazása kapcsán is.
Emlékezhetünk rá, amikor a Bp. Moszkva téri Mammut bevásárló központ építése során egy a Lövőház u. felőli oldalon felállított toronydarunak volt egy “nagy dobása”. Az ellensúly átrepült a Széna térre.
Betonpumpa alkalmazásával kapcsolatban volt tapasztalatom, amikor a szállító cső fokozott kopásnak kitett része, a könyök felhasadt (szó szerint eldurrant), és a kavics meg a cementlé terítette amit ért. Szerencsére a szennyeződésen és a közelben álló jármű szélvédőjének törésén kívűl nagyobb baj nem történt.
Üdvözlettel:
C.T.
17:17 on október 12th, 2009
Saját tapasztalatom vetem most mindenki elé. Áramszolgáltató cég egy alkalmazottja benzinmotoros szegélynyíróval vágja a füvet, telephelyen kívül a járdától egy lépésre, az úttól 2m távolságra. Arra haladó járművemben ülve egy robbanásra lettem figyelmes a vezető oldalon, (üvegtörés)miközben a fűvet nyíró mellett haladtam el. Életem első balesete volt, SZERENCSÉRE nem sérültem meg, rendőrt hívtam.
A munkáltató először támadólag viselkedett, mert nem nyomtam “padlóféket”, és annyit nyilatkozott jegyzőkönyvben, hogy amennyiben az ő munkavállalója okozta… megtéríti. A rendőr utamra bocsátott, hogy egyezünk meg, ha nem polgári per. A munkáltató biztosítási csalásra akart rábeszélni, majd később telefonon elküldött…, személyesen azt sem tudta, hogy segítsen. Mondanom sem kell hülyének nézett. Az ügyvéd azt mondta, a per hosszadalmas és pénzbe kerül… Volt cascóm, így hagytam az egészet annyiban, mert erre igazán nincs időm és energiám.
MI A TEENDŐ ILYEN ESETBEN?
17:18 on október 12th, 2009
Hát ezt a “szolgáltatást” most nagyon szigorúan vesszük!
Szerintem a lényeg, hogy befejezték a munkát,(egyszer minden munkát befejeznek remélhetőleg)vagyis munkavégzés,munkaterület már nincs, így nem lehet annnak hatókörében tartózkodni.
A felelősség kérdésében nincs vita.
Hívja fel végre valaki a közvilágítást üzemeltető hibabejelentőjét!
17:18 on október 12th, 2009
Szerintem a járókelők egyrészt szolgáltatást vesznek igénybe, (ha szigorúan vesszük, akkor ugyan csak sötétedés után, amikor működik a közvilágítás)
Másrészt, ha akkor a “munkavégzés hatókörében tartózkodás” megállta a helyét, amikor dolgoztak, akkor ez később is fenn kell, hogy álljon. Azzal, hogy befejezik a munkát, nem hiszem, hogy mentesülnének.
A villamos érintésvédelmi szabályszegés, ami halálos balesethez vezethet, az sokkal valószínűbb ott, ahol több száz ember megfordul, mint ahol csak néhány 10.
17:18 on október 12th, 2009
Véleményem szerint a munka hatókörében tartózkodók védelmét nem csak az egyidejűség fennállása esetén kell vizsgálni. Ha a nyitott fedelek később - a munka aznapi befejezését követően - veszélyeztetik a járókelőket, az ugyanúgy veszélyeztetés. Ez pont olyan, mint mikor a falazóblokkokhoz rögzített védőkorlátot a szél este leszedi a hatodik emeletről és az agyonüt egy járókelőt. Vajon itt is hivatkozhatunk arra, hogy épp nincs munkavégzés?
17:18 on október 12th, 2009
A Margit hídon és a Szent István körúton vajon van-e MUNKAVÉGZÉS?
Ha nincs, akkor a járókelők nem munkavégzés hatókörében tartózkodnak illetve szolgáltatást sem vesznek igénybe.
(lsd.Mvt. 4§ és 9.§ (1) bek.)
“Egy istenhátamögötti marhatelepen” viszont szervezett munkavégzés történik ahol a villamos érintésvédelmi szabályszegés, amit sokszor a dolgozók követnek el, halálos balesethez vezethet!
Az nem kérdés, hogy a szerelőnyílások ajtajainak javítását az áramszolgáltatónak kell elvégeznie.