Az előző hírlevél kapcsán néhányan jelezték, hogy ahol több targonca van, ott nem kell minden kezelőnek tűzvédelmi szakvizsga, meg lehet oldani gazdaságosabban.
(emlékeztetőül: nov. 06 óta a targoncásoknak is kell tűzvédelmi szakvizsga, pontosabban: “Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik.”)
Nézzük, mik a szabályos lehetőségek. Azért csak a szabályos lehetőségeket tárgyaljuk ki, mert fejenként 18.000-20.000 Ft-ért szerintem nem éri meg nagyon trükközni. Meg lehet tanítani a dolgozókat hazudni és csalni, de vajon ezt a „tudásukat” minden esetben a munkáltató érdekében fogják használni? Ráadásul könnyen le is lehet bukni, ha egy ellenőrzésen megkérdezik, hogy „ki szokta a palackokat cserélni?” könnyen rávágja a dolgozó, hogy „hát én”, vagy már elfejtette, kinek van szakvizsgája, és rosszat hazudik.
1. Húsz targoncásból egynek lesz szakvizsgája, és mindig ő cseréli a többiek palackjait.
Előnyei: szakvizsga költség szempontjából nagyon olcsó megoldás, csak neki és a főnökének kell szakvizsga.
Hátrányai: Ha csak egy dolgozó cserélheti, akkor az ő szabadsága esetén elvileg áll az összes targonca. (ezt azért senki nem hiszi el) Ha jelen van, akkor sem tud nyugodtan dolgozni, mert mindenki őt zaklatja a palackcserével, gyakran félbe kell hagyni a munkáját. Ha nagyobb a telep, akkor időbe telik, hogy a munkavégzési helyéről ő is elmenjen a másik targoncához. Öt év alatt a szakvizsga díjának többszörösét el tudja furikázni egy nagyobb telepen.
2. Húsz targoncásból kettő-háromnak lesz szakvizsgája, és mindig ők cserélik a többiek palackjait.
Előnyei: szakvizsga költség szempontjából még ez is viszonylag olcsó megoldás, van ahol átmeneti jelleggel szükség van erre. Mind a húsz targoncást nem lehet egyszerre elküldni egy szakvizsgára, mert aznap anyagmozgatás nélkül megáll a termelés.
Hátrányai: hosszabb távon problémét jelenthet, hogy a munkát ebből a szempontból is szervezni kell, hogy mindig legyen legalább egy dolgozó, akinek van szakvizsgája (és ha megbetegszik, akkor is pótolni kell). Ha többen vannak kijelölve palackcserére, konfliktust okozhat, hogy „én most nem érek rá, csináltasd meg a többiekkel”
3. A palackokat egy zárt tárolóban tárolják a raktár közelében, és a raktáros végzi a palackcserét.
Előnyei: szakvizsga költség szempontjából még ez is viszonylag olcsó megoldás, ha van 2-3 raktráros, akinek van erre ideje, és amúgyis ők adják ki a palackot. Ezenkívül nem kell arra várni, hogy odaérjenek a tárolóhoz, úgyis ott a munkahelyük.
Hátrányai: Míg korábban csak egy fő munkaidét vette igénybe a csere, most már kettőét, mert addig a targoncás vár. (ez az előzőekre is igaz)
4. Mindenki maga cseréli a palackot, mert van szakvizsgája
Előnyei: Sem arra nem kell várni, hogy a cserére kijelelölt dolgozó odaérjen a tárolóhoz, sem arra nem kell várni, hogy elvégezze a cserét emiatt sokkal jobb a munkaidő kihasználása. Egy öt évig érvényes 18.000 Ft-ba kerülő szakvizsga havi költsége 300 Ft/hó.
Úgy kalkuláltam, hogy egy palackcsere ideje 3 perc, és hetente kétszer kell plackot cserélni. Ez havi 24 perc munkaidőkiesést jelent, ha más cseréli a palackot, mert ez idő alatt a targoncás várakozik a palackcserére. Bruttó 120.000 Ft fizetés mellett ez a 24 perc 370 Ft-ba kerül. (csak a a bért és járulékait számolva)
Hátránya : szakvizsga költség szempontjából a legdrágább. (bár a munkaidőkihasználás javulása ezt felülmúlja)
Ha Önnek van jobb megoldása, ossza meg velünk!
Figyelmeztetés! Mi is szervezünk szakvizsgákat, ezért a kérdésben nem lehetek teljesen elfogulatlan, bár igyekeztem arra törekedni.
