Forum - Index
Főoldal        Fórum        Blog        Rendezvénynaptár        Tagok        Klubrendezvények        Letölthetők        Tagi kedvezmények        Tagsághoz járó szolgáltatások    

Van egy álmom – reménysugár a válságban


2009 július 13 Blog 238 Comments

A válság kapcsán többen panaszkodnak, többek közt az árak letörésére is. Mostanában több kollégától hallottam, hogy beidult az agresszív árverseny, egyes kollégák hajlandók a padlóra levinni az árakat, csak hogy legyen munkájuk, ezzel mellesleg tönkreteszik az egész piacot.

Valamennyire érthető, ha valaki kétségbeesésében ehhez folyamodik, de ez nem vezet sehová. Ha elkezdjük a meglevő ügyfeleket padlóárral ellopkodni egymástól, nemcsak anyagilag, de erkölcsileg is teljesen tönkretesszük a szakmát.

Mi lehet a megoldás?

Sajnos a tutit én sem tudom megmondani, de szeretném felvidítani a kollégákat egy jóhírrel. Az utóbbi időben három (egymástól teljesen független) olyan ügyfél jelentkezett nálam, aki nem azért akarta rendbe tenni a munkavédelmi feladatait, mert baleset vagy ellenőrzés történt, hanem egy teljesen más, korábban szinte csodaszámba menő motiváció hajtotta:

Mindhárman azt mondták, hogy az ő vállalkozásukban minden teljesen szabályos, minden vállalkozásukra vonatkozó jogszabályi előírást betartanak, és erre kifejezetten büszkék is. Valahogy megtudták, hogy munkavédelmi kötelezettségeik is vannak, (pl. a kockázatértékelés), ami még hiányzik.

Zavarta őket, hogy mégsem felelnek meg minden előírásnak, és ezt egyszerűen nem tűrhették, ezt meg kellett oldani. A munkavédelemnek ebben van a jövője, akkor lesz tisztességes megélhetése a munkavédelmi szakembereknek, ha ez a mentalitás terjed el.

Most még vágyálomnak tűnhet, hogy ez a mentalitás legyen általános, de vannak olyan országok, ahol ez a természetes. Előbb-utóbb mi is eljutunk ide, talán még a mi életünkben, talán a gyerekeink életében. A történelmet nem csak olvassuk, hanem írjuk is, én szeretném megérni, és aktívan tenni azért, hogy a munkavédelem a vállalkozók tömegeinek fejében ne egy korbáccsal kivert kötelezettség legyen. Ha valamelyik gyermekem egyszer átveszi a helyem, ne kelljen neki ugyanezzel küszködni, változzon a világ!

Próbáljunk meg azért dolgozni, hogy ez a mentalitás terjedjen a vállalkozásokban, mert ha ez általános lesz, akkor a munkavédelem iránti igény, ezzel a szakma erkölcsi és anyagi megbecsülése is a többszörösére emelkedik. Ne a csontokon marakodjunk, hanem azért dolgozzunk, hogy egyszer mi, vagy az utódaink elérjék ezt a kánaánt.

Nem reménytelen a helyzet, mert az említett három cég is eljutott valahogy erre a gondolkodásmódra, valószínűleg vannak még hozzájuk hasonlók, és a széles tömegek sem puszta kuruckodásból nem törődnek ezzel.

Hogy tudjuk az ilyen mintavállalkozásokat “szaporítani”?

Ha más nem is, az az egyik haszna a válságnak, hogy az ilyen abszolút jogkövetően működő cégek biztosan túlélik (nyilván megfelelő erőforrások nélkül nem lehetnének ennyire jogkövetőek). A versenytársaik közül a trükkökre alapuló kényszervállalkozásokat alaposan megritkítja majd a válság, így a “mintavállakozások” jobb pozícióból startolhatnak majd.

Mit tehetünk mi, kisvállakozók? Erre várok Öntől is jó ötleteket, mert nekem csak korlátozott eszközeim vannak. Én például azért kezdtem el terjeszteni az “Alapvető munkavédelmi tudnivalók” CD-met, és azért vittem le az árát 8.000 Ft-ról 4.000-re, hogy minél több munkáltatóhoz eljuthasson, és elolvasva tisztában legyenek a feladataikkal.

Ez csak egy eszköz, néhány munkáltatót talán megtérít, de hogy tömeges legyen a munkáltatók gondolkodásmódjának megváltozása, mindenkinek meg kell tennie a magáét a saját eszközeivel. Van aki előadást tart a kisvállalkozói rendezvényeken, van aki a médiában szerepel, van aki az árajánlataiban ír arról, hogy miért fontos ez, és miért ne csak az ár alapján döntsenek, és lesz, aki ennél sokkal hatékonyabb módszereket is kitalál. Még az is segít, ha valaki a saját vállalkozásában igyekszik teljesíteni minden kötelezettségét, mert ezzel példát mutat másoknak.

Persze lesznek olyanok, akik ezt olvasva legyintenek, hogy ebből úgysem lesz semmi, ne álmodozzunk. Martin Luther Kingnek is ezt mondták sokan, amikor 1963 elmondta híres beszédét:

Van egy álmom, hogy egy napon Georgia vörös dombjain volt rabszolgák fiai és volt rabszolgatartók fiai együtt ülhetnek majd le a testvériség asztalához. Van egy álmom, amelyben egy napon még Mississippi állam is, az állam, amely az igazságtalanság tikkasztó hőségétől fuldoklik, az elnyomás tikkasztó hőségétől fuldoklik, a szabadság és igazság oázisává válik. Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket. Van ma egy álmom!

Nézzék csak meg az USA jelenlegi elnökét, vajon beteljesült Martin Luther King álma? Ön szerint hogy teljesíthetnénk be mi a magunkét?

  • Trackbacks