Ennek ellenére azt gondolom, hogy a munkavédelmi szakemberek nem hagyhatják figyelmen kívül a Mebirt, mert a nagyvállalatoktól elkezdett leszivárogni a középvállalkozások közé, ahol az ügyfeleink egy része található. Különböző kényszerek (pl. vevői elvárások, közbeszerzéseken, pályázatokon szerezhető előny) miatt ez a minőségirányítási rendszerekhez hasonlóan el fog terjedni egy idő után, valószínűleg nem is a túl távoli jövőben. A válság még lassítja, fékezi a terjedést, de ennek is vége lesz egyszer.

Megtehetnénk, hogy ráhagyjuk az egész Mebirt a munkavédelmi végzettséggel nem rendelkező menedzsment tanácsadókra, de szerintem ezzel óriási hibát követne el a munkavédelmi szakma. A munkavédelmet a minőségirányítással szemben erősen meghatározzák a jogszabályok, melyek alkalmazásában, cégre szabásában egy nem munkavédelmi végzettségű tanácsadó kevésbé járatos, mint az adott céget jól ismerő munkavédelmi szakember.

Emiatt fennáll a veszély, hogy a tanácsadó összeállít egy olyan rendszert, melyre a munkavédelmi szakembernek kevés ráhatása volt, de idővel az egész az ő nyakába szakad. Ekkor pláne jellemző, hogy működtetni kell egy “kirakat” rendszert a papír miatt, és emellett a korábbi eljárásokat alkalmazni a jogszabályi megfelelés miatt.

Munkavédelmi szakemberek számára annak is van veszélye, ha a Mebir bevezetését végző tanácsadónak van munkavédelmi végzettsége, és ért is hozzá, mert akár az is bekövetkezhet, hogy a cég egy kézben akar tudni minden munkavédelemmel kapcsolatos feladatot, és az egészet megkapja a Mebirrel foglalkozó kolléga.

Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy mi lehet a jó megoldás erre, beszéltem több, mindkét területen járatos kollégával, de kíváncsi vagyok az Ön véleményére is!

Most olvastam Malcolm Gladwell ” A kutya szemszögéből” c. könyvét, ahol több példát is említ erre a jelenségre, ezért elgondolkodtam azon, hogy ez a jelenség milyen hatással van a munkavédelmi szakemberek munkájára.

Kisvállalkozásoknál, ahol a biztonságra fordítható erőforrások erősen korlátozottak, valószínűleg nem az lehet a korlát, hogy a dolgozók szándékosan vállalnak többletkockázatot, mert sok helyen a gépek, berendezések állapota, a védőeszközök hiánya, egyéb intézkedések (vagy hiányuk) épp elég kockázatot jelent.

Bár még itt sem zárható ki, hogy egy idő után a dolgozók hozzászoknak ehhez a kockázati szinthez, és ha ez csökken, akár a cég fejlesztéseinek, akár a munkavédelmi szakember munkájának köszönhetően, újra könnyelműbbek lesznek (más területen), amivel újra lerontják az elért eredményeket.

Például egy müncheni taxitársaságnál ABS-sel felszerelt autókra álltak át, és a balesetek száma nem csökkent, hanem nőtt egy másik társasághoz képest, ahol továbbra is ABS nélküli autók voltak, mert a sofőrök a nagyobb biztonság tudatában “vagányabbak” lettek.

A legnagyobb cégeknél dolgozó kollégáknak lehet, hogy pont a kockázati homeosztázis a biztonság további növelésének a korlátja, pláne, ha már eddig is elég magas szintű biztonságot sikerült teremteni, és a további, veszélyeket kizáró intézkedések hatása már nem annyira közvetlen(pl. szervezési intézkedések, munkaengedélyezés, stb.)

Azon gondolkodtam, hogy milyen elméleti lehetőségek segíthetnek elkerülni a kockázati homeosztázis “elkanászító” hatását?

• “Rejtett munkavédelem” Ha nem érzékelik a dolgozók a kockázat csökkenését, akkor nem korrigálják a magatartásukat emiatt. Pl. ha egy anyag helyett kevésbé veszélyeset használ a cég.
• “farkaskiáltás” Ha azt hazudjuk, hogy nőtt a kockázati szint valami miatt, és ezt kompenzálják a magatartásukkal, akkor végülis csökkeni fog. Ez az etikátlansága és a farkaskiáltás veszélye miatt inkább csak elméleti lehetőség.
• A dolgozó által elfogadott kockázati szint lejjebb tornázása. Nyilván, ha kisebb kockázatot fogad el a dolgozó, akkor a magatartását is ehhez igazítja. Ez nevelési, szocializációs kérdés (lenne), a felnőtt emberek munkahelyi átnevelése nem könnyű feladat, bár nem lehetetlen.  A “horrorképeskönyv” felhasználásával értünk el attitűdváltozást az oktatások során.
• A baleset súlyosságának csökkentése. A kárt nem csak a balesetek gyakoriságának csökkenése mérsékli, hanem a súlyosságuk csökkenése is. Pl. a biztonsági öv sem csökkenti a balesetek számát, de a sérülések súlyosságát igencsak.

Az Ön tapasztalatai igazolják a “kockázati homeosztázis” elméletet? Ön mit tesz ez ellen?

Volt olyan középvállalat, ahol egy érdekes probléma is akadt ebből: az ittasság miatt elküldött járművezetőket a munkaügyi központ folyamatosan “tukmálta” a cégre, és mivel nem tudták alátámasztani, miért nem kellenek az álláskeresők, nem támogatta az átképzéseket.

Ezenkívül még rengeteg problémája lehet egy vállalkozásnak abból, ha nem dokumentáltan, szabályosan végzik a munkára alkalmas állapot ellenőrzését, az elbocsátásokkal kapcsolatos jogvitáktól kezdve az ittasan okozott súlyos munkabalesetekig (volt olyan eset, ahol egy részeg közmunkás a társa térdébe vágta a baltát), egészen a dolgozók általános elkanászodásáig.

Ha Önnél is előfordul, hogy a dolgozók ittasan jönnek be, vagy csak a reggeli feles legurítása után, és ennek ellenére nem szokott szondáztatni, hanem az “atyai” megoldásokat alkalmazza, kérem, szavazzon, vagy írja meg egy hozzászólásban, mi ennek az oka!

• nem ismeri a jogszabályi lehetőségeket?
• emberileg nehezen kezeli az ilyen konfliktushelyzeteket?
• nincs felkészülve a simlisek “melléfújására”, tagadására, kifogásaira?
• esetleg volt már valamilyen konkrét problémája ebből?

Itt szavazhat is:
Betöltés…
Egy vicc a végére:
- Mi volt a jó királyfi utolsó mondata?
- Süsü, te ittál! Lehelj csak rám!

ui,: a spamrobotok több angol nyelvű reklámhozzászólást fognak beírni, ezért elnézést kérek, próbálom irtani, amint hozzájutok, és később remélem, végleges megoldást találunk erre.

Nem jár 100% táppénz munkabaleset esetére sem, mert a munkavállaló nem viselte a kötelezően előírt védősisakot, és a fejére esett valami? Ha a munkáltató szerint szükséges valamilyen egyéni vagy kollektív védelem, akkor  a munkáltató eltűrheti, hogy a dolgozó azt mellőzze, legfeljebb majd nem kap 100% táppénzt?

Ilyen lesz majd, csak erős idegzetűeknek! (pdf-ben nem teljesen valósághű a dizájn):

• A gyilkos polc
• Sisak nélkül

A kiadvány több szempontból kereshető lesz, egyelőre az alábbi szempontok szerinti keresést tervezem beleépíteni (a példák a fenti “sisak nélkül” balesetre vonatkoznak:

• iparág (pl. építőipar)
• A balesetet kiváltó esemény: (pl. cserép leesése)
• A munkabalesethez kapcsolható munkaeszköz: (itt éppen nincs)
  
• Munkafolyamat: (közlekedés)
• szabálytalanság: (védősisak mellőzése)
  
• sérülés súlyossága: (halálos)
  

Ön szerint a teljes anyagot még milyen szemponentok szerint kéne kereshetővé tenni, vagy  a fentiekből mi a felesleges?

A kiadványnak Ön milyen nevet javasolna? Ha Ön ajánlja a legjobb nevet (ami a végső név lesz) ajándékba adok Önnek egy ingyenes példányt!

Ha Önnek is vannak munkabaleseteket vagy sérüléseket ábrázoló képei, küldje el őket a pkling@munkavedelem.biz email címre, és ha rákerül a Cd-re, (és más még nem küldte be) szintén adok ajándékba Önnek egy ingyenes példányt a kész kaidványból!

(emlékeztetőül: nov. 06 óta a targoncásoknak is kell tűzvédelmi szakvizsga, pontosabban: “Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik.”)

Nézzük, mik a szabályos lehetőségek. Azért csak a szabályos lehetőségeket tárgyaljuk ki, mert fejenként 18.000-20.000 Ft-ért szerintem nem éri meg nagyon trükközni. Meg lehet tanítani a dolgozókat hazudni és csalni, de vajon ezt a „tudásukat” minden esetben a munkáltató érdekében fogják használni?  Ráadásul könnyen le is lehet bukni, ha egy ellenőrzésen megkérdezik, hogy „ki szokta a palackokat cserélni?” könnyen rávágja a dolgozó, hogy „hát én”, vagy  már elfejtette, kinek van szakvizsgája, és rosszat hazudik.

1. Húsz targoncásból egynek lesz szakvizsgája, és mindig ő cseréli a többiek palackjait.

Előnyei: szakvizsga költség szempontjából nagyon olcsó megoldás, csak neki és a főnökének kell szakvizsga.

Hátrányai: Ha csak egy dolgozó cserélheti, akkor az ő szabadsága esetén elvileg áll az összes targonca. (ezt azért senki nem hiszi el) Ha jelen van, akkor sem tud nyugodtan dolgozni, mert mindenki őt zaklatja a palackcserével, gyakran félbe kell hagyni a munkáját.  Ha nagyobb a telep, akkor időbe telik, hogy  a munkavégzési helyéről ő is elmenjen a másik targoncához. Öt év alatt a szakvizsga díjának többszörösét el tudja furikázni egy nagyobb telepen.

2. Húsz targoncásból kettő-háromnak lesz szakvizsgája, és mindig ők cserélik a többiek palackjait.

Előnyei: szakvizsga költség szempontjából még ez is viszonylag olcsó megoldás, van ahol átmeneti jelleggel szükség van erre. Mind a húsz targoncást nem lehet egyszerre elküldni egy szakvizsgára, mert aznap anyagmozgatás nélkül megáll a termelés.

Hátrányai: hosszabb távon problémét jelenthet, hogy a munkát ebből a szempontból is szervezni kell, hogy mindig legyen legalább egy dolgozó, akinek van szakvizsgája (és ha megbetegszik, akkor is pótolni kell). Ha többen vannak kijelölve palackcserére, konfliktust okozhat, hogy „én most nem érek rá, csináltasd meg a többiekkel”

3. A palackokat egy zárt tárolóban tárolják a raktár közelében, és a raktáros végzi a palackcserét.

Előnyei: szakvizsga költség szempontjából még ez is viszonylag olcsó megoldás, ha van 2-3 raktráros, akinek van erre ideje, és amúgyis ők adják ki a palackot.  Ezenkívül nem kell arra várni, hogy odaérjenek a tárolóhoz, úgyis ott a munkahelyük.

Hátrányai: Míg korábban csak egy fő munkaidét vette igénybe a csere, most már kettőét, mert addig a targoncás vár. (ez az előzőekre is igaz)

4. Mindenki maga cseréli a palackot, mert van szakvizsgája

Előnyei: Sem arra nem kell várni, hogy  a cserére kijelelölt dolgozó odaérjen a tárolóhoz, sem arra nem kell várni, hogy elvégezze a cserét emiatt sokkal jobb a munkaidő kihasználása. Egy öt évig érvényes 18.000 Ft-ba kerülő szakvizsga havi költsége 300 Ft/hó.
Úgy kalkuláltam, hogy egy palackcsere ideje 3 perc, és hetente kétszer kell plackot cserélni. Ez havi 24 perc munkaidőkiesést jelent, ha más cseréli a palackot, mert ez idő alatt a targoncás  várakozik a palackcserére. Bruttó 120.000 Ft fizetés mellett ez a 24 perc 370 Ft-ba kerül. (csak a a bért és járulékait számolva)

Hátránya : szakvizsga költség szempontjából a legdrágább. (bár a munkaidőkihasználás javulása ezt felülmúlja)

Ha Önnek van jobb megoldása, ossza meg velünk!

Figyelmeztetés! Mi is szervezünk szakvizsgákat, ezért a kérdésben nem lehetek teljesen elfogulatlan, bár igyekeztem arra törekedni.