Nem jár 100% táppénz munkabaleset esetére sem, mert a munkavállaló nem viselte a kötelezően előírt védősisakot, és a fejére esett valami? Ha a munkáltató szerint szükséges valamilyen egyéni vagy kollektív védelem, akkor  a munkáltató eltűrheti, hogy a dolgozó azt mellőzze, legfeljebb majd nem kap 100% táppénzt?

Ilyen lesz majd, csak erős idegzetűeknek! (pdf-ben nem teljesen valósághű a dizájn):

• A gyilkos polc
• Sisak nélkül

A kiadvány több szempontból kereshető lesz, egyelőre az alábbi szempontok szerinti keresést tervezem beleépíteni (a példák a fenti “sisak nélkül” balesetre vonatkoznak:

• iparág (pl. építőipar)
• A balesetet kiváltó esemény: (pl. cserép leesése)
• A munkabalesethez kapcsolható munkaeszköz: (itt éppen nincs)
  
• Munkafolyamat: (közlekedés)
• szabálytalanság: (védősisak mellőzése)
  
• sérülés súlyossága: (halálos)
  

Ön szerint a teljes anyagot még milyen szemponentok szerint kéne kereshetővé tenni, vagy  a fentiekből mi a felesleges?

A kiadványnak Ön milyen nevet javasolna? Ha Ön ajánlja a legjobb nevet (ami a végső név lesz) ajándékba adok Önnek egy ingyenes példányt!

Ha Önnek is vannak munkabaleseteket vagy sérüléseket ábrázoló képei, küldje el őket a pkling@munkavedelem.biz email címre, és ha rákerül a Cd-re, (és más még nem küldte be) szintén adok ajándékba Önnek egy ingyenes példányt a kész kaidványból!

(emlékeztetőül: nov. 06 óta a targoncásoknak is kell tűzvédelmi szakvizsga, pontosabban: “Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá azon propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, akik a targonca üzemanyag palackjának (tartályának) cseréjét is végzik.”)

Nézzük, mik a szabályos lehetőségek. Azért csak a szabályos lehetőségeket tárgyaljuk ki, mert fejenként 18.000-20.000 Ft-ért szerintem nem éri meg nagyon trükközni. Meg lehet tanítani a dolgozókat hazudni és csalni, de vajon ezt a „tudásukat” minden esetben a munkáltató érdekében fogják használni?  Ráadásul könnyen le is lehet bukni, ha egy ellenőrzésen megkérdezik, hogy „ki szokta a palackokat cserélni?” könnyen rávágja a dolgozó, hogy „hát én”, vagy  már elfejtette, kinek van szakvizsgája, és rosszat hazudik.

1. Húsz targoncásból egynek lesz szakvizsgája, és mindig ő cseréli a többiek palackjait.

Előnyei: szakvizsga költség szempontjából nagyon olcsó megoldás, csak neki és a főnökének kell szakvizsga.

Hátrányai: Ha csak egy dolgozó cserélheti, akkor az ő szabadsága esetén elvileg áll az összes targonca. (ezt azért senki nem hiszi el) Ha jelen van, akkor sem tud nyugodtan dolgozni, mert mindenki őt zaklatja a palackcserével, gyakran félbe kell hagyni a munkáját.  Ha nagyobb a telep, akkor időbe telik, hogy  a munkavégzési helyéről ő is elmenjen a másik targoncához. Öt év alatt a szakvizsga díjának többszörösét el tudja furikázni egy nagyobb telepen.

2. Húsz targoncásból kettő-háromnak lesz szakvizsgája, és mindig ők cserélik a többiek palackjait.

Előnyei: szakvizsga költség szempontjából még ez is viszonylag olcsó megoldás, van ahol átmeneti jelleggel szükség van erre. Mind a húsz targoncást nem lehet egyszerre elküldni egy szakvizsgára, mert aznap anyagmozgatás nélkül megáll a termelés.

Hátrányai: hosszabb távon problémét jelenthet, hogy a munkát ebből a szempontból is szervezni kell, hogy mindig legyen legalább egy dolgozó, akinek van szakvizsgája (és ha megbetegszik, akkor is pótolni kell). Ha többen vannak kijelölve palackcserére, konfliktust okozhat, hogy „én most nem érek rá, csináltasd meg a többiekkel”

3. A palackokat egy zárt tárolóban tárolják a raktár közelében, és a raktáros végzi a palackcserét.

Előnyei: szakvizsga költség szempontjából még ez is viszonylag olcsó megoldás, ha van 2-3 raktráros, akinek van erre ideje, és amúgyis ők adják ki a palackot.  Ezenkívül nem kell arra várni, hogy odaérjenek a tárolóhoz, úgyis ott a munkahelyük.

Hátrányai: Míg korábban csak egy fő munkaidét vette igénybe a csere, most már kettőét, mert addig a targoncás vár. (ez az előzőekre is igaz)

4. Mindenki maga cseréli a palackot, mert van szakvizsgája

Előnyei: Sem arra nem kell várni, hogy  a cserére kijelelölt dolgozó odaérjen a tárolóhoz, sem arra nem kell várni, hogy elvégezze a cserét emiatt sokkal jobb a munkaidő kihasználása. Egy öt évig érvényes 18.000 Ft-ba kerülő szakvizsga havi költsége 300 Ft/hó.
Úgy kalkuláltam, hogy egy palackcsere ideje 3 perc, és hetente kétszer kell plackot cserélni. Ez havi 24 perc munkaidőkiesést jelent, ha más cseréli a palackot, mert ez idő alatt a targoncás  várakozik a palackcserére. Bruttó 120.000 Ft fizetés mellett ez a 24 perc 370 Ft-ba kerül. (csak a a bért és járulékait számolva)

Hátránya : szakvizsga költség szempontjából a legdrágább. (bár a munkaidőkihasználás javulása ezt felülmúlja)

Ha Önnek van jobb megoldása, ossza meg velünk!

Figyelmeztetés! Mi is szervezünk szakvizsgákat, ezért a kérdésben nem lehetek teljesen elfogulatlan, bár igyekeztem arra törekedni.

Egy részlet a cikkből

“Ezzel a logikával párhuzamot vonva fordulhat elő, hogy egy kiváló szakértői véleményekkel alátámasztott váddal szemben a védelem olyan szakvéleményt bocsát a bíróság rendelkezésére, amely a nyomozatival szöges ellentétben áll, és erről a szakértőről természetesen rendre leperegnek a vádat alátámasztó szakmai érvek.

Javíthatatlan naivitásra vallana, ha ezt minden esetben csupán a tudomány szerteágazó sokszínűségének tudnánk be. Hogyan sikerül a védőnek rátalálnia pont arra a szakértőre, akinek szakmai álláspontja a nyomozati szakvéleménytől merőben eltér, horribile dictu még egy ötvenmilliós ingatlan ingyenes elkótyavetyélését is gazdaságilag megalapozott döntésnek fogadja el? Netán olyan szinten ásta bele magát a védő a mikroökonómia tudományába, hogy megtalálta az akadémikustól szögesen eltérő elméletet valló rejtett tudományos műhelyt, és tőle kért szakmai állásfoglalást?

Ez bizony tiszteletre méltó lelkiismeretességre vallana, de töredelmesen bevallom, azért sokszor bujkál bennem a kisördög, hogy itt bizony nem ez a helyzet, hanem az, hogy a védelem nem szakvéleményt, hanem védencének megfelelő szakértői megállapítást rendelt. Na, ilyenkor nem (kizárólag szaktudásán alapuló szuverén véleményét képviselő) szakértőről, hanem zsoldosról beszélek. Ezen logika mentén teszek különbséget az ügyvédtársadalomban (a törvényes kereteken belül ügyfele érdekét a legmesszebbmenőkig képviselő) ügyvéd és (a disznóságokat lelkiismeret furdalás nélkül lepapírozó) zsoldos között is.”

Remélem, munkavédelemhez kapcsolódó szakértői tevékenység kivétel ez alól, de a cikk mindenképpen továbbgondolásra érdemes.

1. Ha fenti állítások nem igazak, akkor fel kell lépni az ellen, hogy a szakértők szakmai függetlenségét nagy nyilvánosság előtt megkérdőjelezze valaki, mégha ügyész is az illető.
2. ha van alapja a fenti állításoknak, az a “szakértő” mint jogi és szakmai fogalom kiüresedését jelenti, egyelőre talán csak az igazságszolgáltatás résztvevői előtt, de idővel bárki előtt.
   Ez ellen pláne fel kell lépni, mert ha elterjed, hogy a szakértő megvásárolható, akkor csak az akar szakértő lenni, aki egyébként is megvásárolható, becsületes szakemberek inkább távolt tarják ettől magukat.

Ez nem az én tisztem, mert szakértő nem vagyok, kibicként pedig ebben nem tudok részt venni. Mindenesetre érdemes lenne egy etikai eljárást lefolytatni olyan esetekben, mikor gyökeresen eltérő szakvélemények születnek, pláne objektív esetekben. A szakemebereket biztosan nehezebb lenne “megvezetni” mint a szakkérdésben laikus bírót.

Ha az egyik szakértő tudatlanságból vont le teljesen téves következtetést, ebben az esetben nem biztos, hogy a szakmai tudása alapján méltó a szakértői címre, ha pedig anyagi érdekeltség miatt hajlott az egyik irányba, akkor pedig a hozzállása miatt nem méltó.

Mindenesetre a szakértői cím kiüresedése senkinek nem szolgálja a javát.

Ugyan ez még csak tervezet, de az, hogy megjelent a KHEM rendelet a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről, előrevetíti, hogy talán ebből is előbb utóbb lesz valami, ezért tájékozatásul ezt is beteszem ide, érdekes lehet.

Nem csak emelőgépkezelő képzésekről szól, hanem pl. a kazánkezelői képesítesekről is, ezenkívül még több ipari szakmáról.

A rendelet tervezete pdf formában.

1. 1 db szabadon választott Tréningfelvétel (15.000 Ft értékben) az alábbiak közül

• Munkavédelmi hatósági ellenőrzés a gyakorlatban tréning DVD
• Faipari gépek üzembe helyezés előtti és időszakos biztonsági felülvizsgálata tréning DVD
• Munkabalesetek kivizsgálása a gyakorlatban tréning DVD

2. “Mit érdemes tudni az ipar szereplőinek a REACH rendeletről?” CD (12.000 Ft értékben)

Eddig már 88 tag jelentkezett, az első 100 jelentkezőnek felajánlott ajándékból már csak 12 db van. Ha Önt is érdekli a tagság, de még nem volt ideje alaposabban tanulmányozni, hogy milyen előnyöket nyújt Önnek a klub, már ne sokáig habozzon, jelentkezzen most!

Jelentkezési lap itt:

Sajnos a jogszabály hatálya nem terjed ki az összes emelőgépre, pl. a telepített darukra biztosan nem.

A jogszabály szövegezése nem teljesen egyértelmű, azért másolom be a teljes szöveget (a mellékletek nélkül), hátha így a hozzászólók segítségével könnyebben ki tudjuk bogozni, mire vonatkozik és mire nem (a mellékleteket azért nézze meg Ön is)

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a közúti áruszállítást végző jármű megrakásához vagy ennek előkészítéséhez alkalmazott minden olyan önjáró emelő- és rakodógépre (járműre), továbbá járműre szerelt gépi berendezésre, amelyet anyagmozgatásra, rakodásra, emelésre – a bányaművelés föld alatti létesítményei, a külfejtés, a villamoshálózat-építés, a vasúti felépítmények létesítése kivételével – használnak (a továbbiakban együtt: emelő- és rakodógép),

b) a gépet működtető, irányító személyre (a továbbiakban: gépkezelő),

c) a gépkezelő jelöltek (a továbbiakban: gépkezelők) képzésére vizsgáztatására,

d) a gép kezeléséhez szükséges gépkezelői jogosítvány kiadására.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a tűzoltóság által üzemeltetett gépekre, továbbá az egyes technológiai műveletekben részfeladatokat ellátó, stabil kivitelezésű (telepített) gépsorok részét képező gépekre és az ezeket működtetető gépkezelőkre.

(3) E rendelet alkalmazásában gépcsoportnak minősül az egyes gépek tekintetében a munkavégzés célja és módja, valamint a gép szerkezeti kialakításának meghatározó jellemzői alapján kialakított, négy számjeggyel azonosított csoport.

2. § (1) Emelő- és rakodógépet az kezelhet, aki az adott gépcsoportra hatályos gépkezelői képesítéssel rendelkezik. A gépkezelői képesítés megszerzését az építőgép-kezelői munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről szóló együttes miniszteri rendelet alapján kiadott, a gépcsoport valamely géptípusának kezelésére jogosító építőgép-kezelői jogosítvány, és az 1. mellékletben meghatározott gépkezelői jogosítvány igazolja. Az emelőgépek kezelése esetében a gépkezelői jogosítvány megszerzése nem mentesít az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, államilag elismert szakképesítés megszerzésének kötelezettsége alól.

(2) Ha az emelő- és rakodógép a közúti közlekedés szabályairól szóló együttes miniszteri rendelet alapján közúti járműnek minősül, és a munkavégzés vagy a munkahely-változtatás során közutat vagy közforgalom elől el nem zárt magánutat vesz igénybe, és a gép kezelője járművezetési feladatokat is ellát, a gépkezelőnek a közúti jármű vezetésére jogosító, a közúti közlekedés szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott, hatályos engedéllyel is rendelkeznie kell.

3. § (1) Az emelő- és rakodógép gépcsoportba sorolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A gépcsoportba sorolást az emelő- és rakodógép

a) konstrukciója által meghatározott munkavégző képessége (a munkavégzés célja és módja),

b) munkavégző képességét meghatározó fő szerkezeti jellemzők, továbbá

c) a gép kezelőjével szemben támasztható kezelési követelmények

határozzák meg.

(3) A gyakorlati vizsga során alkalmazott emelő- és rakodógép 2. melléklet szerinti gépcsoportba sorolását a vizsgabizottság elnöke határozza meg.

4. § (1) A gépkezelők képzése iskolarendszeren kívüli képzés (a továbbiakban: tanfolyam) keretében történik.

(2) Tanfolyamra az jelentkezhet, aki a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, életkori és egészségügyi feltételeknek megfelel.

(3) Tanfolyamot az a felnőttképzést folytató intézmény kezdhet meg és folytathat, amely megfelel a 3. mellékletben meghatározott feltételeknek.

(4) A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatási részből áll.

(5) Az elméleti oktatási rész tantárgyai és legkisebb oktatási óraszámuk gépcsoportonként:

a) gépek szerkezettana (gépcsoportonként 15 tanóra),

b) üzemeltetési és technológiai ismeretek (5 tanóra),

c) szakirányú munkavédelemi és elsősegély-nyújtási ismeretek (5 tanóra).

(6) A gyakorlati oktatási rész (gépkezelési gyakorlat) gépcsoportonként és tanulónként legalább 5 tanóra, egy tanóra időtartama 45 perc.

(7) A tanfolyam elméleti és gyakorlati oktatási részén – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a részvétel kötelező.

(8) Az elméleti tantárgyat az oktathatja, aki a tantárgy szakmai tartalmához tartozó, legalább középfokú szakmai képesítéssel rendelkezik.

(9) A gyakorlati tantárgyat az oktathatja, aki a választott gépcsoportba tartozó gép kezelésére jogosító, a rendeletben meghatározott jogosítvánnyal és legalább 1 éves időtartamú gépkezelési gyakorlattal rendelkezik.

(10) Az elméleti és a gyakorlati oktatásra vonatkozó részletes szabályokat a 4. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A gépkezelői vizsga tárgyai:

a) elméleti vizsgatárgyak:

aa) gépek szerkezettana,

ab) üzemeltetési és technológiai ismeretek,

ac) szakirányú munkavédelemi és elsősegély nyújtási ismeretek;

b) gyakorlati vizsgatárgy: gépkezelés.

(2) Gyakorlati vizsgát az tehet, aki:

a) minden elméleti vizsgatárgyból sikeres vizsgát tett, vagy

b) az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – a megszerezni kívánt gépcsoporthoz tartozó – könnyű- vagy nehézgépkezelői szakképesítéssel rendelkezik vagy építő- és anyagmozgató gépkezelő szakképesítő vizsgát tett.

(3) A vizsgadíjra megfelelően alkalmazni kell a közúti járművezetői vizsga és az egyes közúti közlekedési szakképesítésekkel összefüggő vizsgák díjairól szóló miniszteri rendelet 3. §-ának és a 3. számú melléklete 2. és 3. pontjának rendelkezéseit.

(4) A gépkezelők vizsgáztatását és a gépkezelői jogosítvány kiadását a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) végzi.

(5) Az NKH a tanfolyamot folytató szervezettel, a tanfolyam befejezésének időpontját megelőző 5 munkanappal történt előzetes egyeztetés alapján határozza meg az elméleti és a gyakorlati vizsga időpontját és helyét.

(6) A vizsgák megtartására vonatkozó szabályokat az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az NKH vizsgabizottsága (a továbbiakban: vizsgabizottság) elnökből és két tagból (a továbbiakban együtt: vizsgabiztos) áll. Az elméleti és gyakorlati vizsgákra a vizsgabizottságot az NKH jelöli ki. A jegyzőkönyvvezetőt és a gép üzemeltetéséért felelős személyt a tanfolyamot folytató szervezet jelöli ki.

(2) A vizsgabizottság tagjának az jelölhető ki, akit az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről szóló miniszteri rendelet alapján kiadott Közlekedési Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzékben az építő- és anyagmozgató gép kezelője vizsgáztatási szakterületre nyilvántartásba vettek.

(3) A vizsgabizottság elnökének az jelölhető ki, aki felsőfokú gépészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik.

(4) A vizsgabizottság mellett

a) az elméleti vizsgán részt vesz a tanfolyamon oktató tanár, továbbá részt vehet a tanfolyamot folytató szervezet képviselője,

b) a gyakorlati vizsgán részt vesz a gép üzemeltetéséért felelős személy.

(5) A vizsgáztatás során a vizsgabizottság tagjainak a gyakorlati vizsga helyszínére történő szállítása – amennyiben az nem esik egybe a vizsga meghirdetett helyszínével – a tanfolyamot folytató szervezet feladata.

(6) Az elméleti és gyakorlati vizsgáról a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, amelynek egy eredeti példányát az elnök – a vizsgát követően – az NKH részére átadja.

7. § (1) Aki a vizsga kötelezettségeit valamennyi vizsgatárgyból teljesítette, gépkezelői jogosítványt kap.

(2) A gépkezelői jogosítvány kiadását, anyakönyvezését és a jogosítványmásodlatok kiadását az NKH végzi, az elméleti és gyakorlati vizsgákról készült vizsgajegyzőkönyvek adatai és a vizsgázó vagy a gépkezelői jogosítvány jogosultja kérelme alapján. A sikeresen vizsgázók részére az NKH a gépkezelői jogosítványt a vizsgát követő 15 munkanapon belül állítja ki.

8. § (1) Ez a rendelet – (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 6. § (2) bekezdését 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján, az NKH Központi Hivatala által építőgép-kezelői vizsgabiztosi tevékenység ellátására megbízott személy az e rendelet szerinti vizsgabiztosnak 2009. december 31-éig jelölhető ki.

(4) Az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM–KPM együttes rendelet alapján kiadott építőgépkezelői jogosítvány a bejegyzett géptípus kezelésére jogosít. Az e rendelet 2. mellékletében meghatározott gépcsoportokba tartozó gép kezelésére jogosító építőgépkezelői jogosítvány az emelő- és rakodógép kezelésére 2015. december 31-ig jogosít.

(5) Hatályát veszti a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (IV. 3.) GKM rendelet 2. melléklet „AZ 1. MELLÉKLET 16. SORSZÁMA ALATT KIADOTT ÉPÍTŐ- ÉS ANYAGMOZGATÓ GÉP KEZELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI” cím VII. Egyebek fejezete.

Azért foglalkozik a munkavédelemmel,

• mert fél a munkavédelmi bírságtól a munkáltatók 58%-a
• mert tart az OEP által kirótt megtérítési kötelezettségtől a munkáltatók 45%-a
• mert tart a balesetet követő esetleges kártérítési perektől a munkáltatók 45%-a
• mert tart a balesettel kapcsolatos termeléskieséstől a munkáltatók 32%-a
• mert szereti, ha minden rendben van a cégénél a munkáltatók 35%-a

Az eredmények alapján láthtó, hogy átlagosan két ok is van arra, hogy a munkáltatók miért foglalkoznak a munkavédelemmel. (a százalékok összege 215%)

Ezenkívül az alábbi válaszok jöttek még, amelyek nem kapcsolhatók egyik fenti kérdéshez sem:

• Komolyabb munkák elnyeréséhez elengedhetetlenül szükséges,
• A súlyos baleset negatív médiavisszhangja
• félti a dolgozók egészségét (10 ből 1)
• A vezető tarta a későbbi felelősségre vonástól
• A külföldi tulajdonos a saját biztonsági kultúrájának megfelelő munkavédelmi teljesítményt vár el
• Olyan vevői vannak akik ezt megkövetelik és nem tűrik ha az általuk vásárolt termékekhez “vér tapad”
• Munkavédelmi törvény előírja
• El akarja adni a céget

Valamennyire érthető, ha valaki kétségbeesésében ehhez folyamodik, de ez nem vezet sehová. Ha elkezdjük a meglevő ügyfeleket padlóárral ellopkodni egymástól, nemcsak anyagilag, de erkölcsileg is teljesen tönkretesszük a szakmát.

Mi lehet a megoldás?

Sajnos a tutit én sem tudom megmondani, de szeretném felvidítani a kollégákat egy jóhírrel. Az utóbbi időben három (egymástól teljesen független) olyan ügyfél jelentkezett nálam, aki nem azért akarta rendbe tenni a munkavédelmi feladatait, mert baleset vagy ellenőrzés történt, hanem egy teljesen más, korábban szinte csodaszámba menő motiváció hajtotta:

Mindhárman azt mondták, hogy az ő vállalkozásukban minden teljesen szabályos, minden vállalkozásukra vonatkozó jogszabályi előírást betartanak, és erre kifejezetten büszkék is. Valahogy megtudták, hogy munkavédelmi kötelezettségeik is vannak, (pl. a kockázatértékelés), ami még hiányzik.

Zavarta őket, hogy mégsem felelnek meg minden előírásnak, és ezt egyszerűen nem tűrhették, ezt meg kellett oldani. A munkavédelemnek ebben van a jövője, akkor lesz tisztességes megélhetése a munkavédelmi szakembereknek, ha ez a mentalitás terjed el.

Most még vágyálomnak tűnhet, hogy ez a mentalitás legyen általános, de vannak olyan országok, ahol ez a természetes. Előbb-utóbb mi is eljutunk ide, talán még a mi életünkben, talán a gyerekeink életében. A történelmet nem csak olvassuk, hanem írjuk is, én szeretném megérni, és aktívan tenni azért, hogy a munkavédelem a vállalkozók tömegeinek fejében ne egy korbáccsal kivert kötelezettség legyen. Ha valamelyik gyermekem egyszer átveszi a helyem, ne kelljen neki ugyanezzel küszködni, változzon a világ!

Próbáljunk meg azért dolgozni, hogy ez a mentalitás terjedjen a vállalkozásokban, mert ha ez általános lesz, akkor a munkavédelem iránti igény, ezzel a szakma erkölcsi és anyagi megbecsülése is a többszörösére emelkedik. Ne a csontokon marakodjunk, hanem azért dolgozzunk, hogy egyszer mi, vagy az utódaink elérjék ezt a kánaánt.

Nem reménytelen a helyzet, mert az említett három cég is eljutott valahogy erre a gondolkodásmódra, valószínűleg vannak még hozzájuk hasonlók, és a széles tömegek sem puszta kuruckodásból nem törődnek ezzel.

Hogy tudjuk az ilyen mintavállalkozásokat “szaporítani”?

Ha más nem is, az az egyik haszna a válságnak, hogy az ilyen abszolút jogkövetően működő cégek biztosan túlélik (nyilván megfelelő erőforrások nélkül nem lehetnének ennyire jogkövetőek). A versenytársaik közül a trükkökre alapuló kényszervállalkozásokat alaposan megritkítja majd a válság, így a “mintavállakozások” jobb pozícióból startolhatnak majd.

Mit tehetünk mi, kisvállakozók? Erre várok Öntől is jó ötleteket, mert nekem csak korlátozott eszközeim vannak. Én például azért kezdtem el terjeszteni az “Alapvető munkavédelmi tudnivalók” CD-met, és azért vittem le az árát 8.000 Ft-ról 4.000-re, hogy minél több munkáltatóhoz eljuthasson, és elolvasva tisztában legyenek a feladataikkal.

Ez csak egy eszköz, néhány munkáltatót talán megtérít, de hogy tömeges legyen a munkáltatók gondolkodásmódjának megváltozása, mindenkinek meg kell tennie a magáét a saját eszközeivel. Van aki előadást tart a kisvállalkozói rendezvényeken, van aki a médiában szerepel, van aki az árajánlataiban ír arról, hogy miért fontos ez, és miért ne csak az ár alapján döntsenek, és lesz, aki ennél sokkal hatékonyabb módszereket is kitalál. Még az is segít, ha valaki a saját vállalkozásában igyekszik teljesíteni minden kötelezettségét, mert ezzel példát mutat másoknak.

Persze lesznek olyanok, akik ezt olvasva legyintenek, hogy ebből úgysem lesz semmi, ne álmodozzunk. Martin Luther Kingnek is ezt mondták sokan, amikor 1963 elmondta híres beszédét:

Van egy álmom, hogy egy napon Georgia vörös dombjain volt rabszolgák fiai és volt rabszolgatartók fiai együtt ülhetnek majd le a testvériség asztalához. Van egy álmom, amelyben egy napon még Mississippi állam is, az állam, amely az igazságtalanság tikkasztó hőségétől fuldoklik, az elnyomás tikkasztó hőségétől fuldoklik, a szabadság és igazság oázisává válik. Van egy álmom, hogy négy kicsi gyermekem egy napon olyan nemzet tagja lesz, ahol nem a bőrszínük, hanem a jellemük alapján ítélik meg őket. Van ma egy álmom!

Nézzék csak meg az USA jelenlegi elnökét, vajon beteljesült Martin Luther King álma? Ön szerint hogy teljesíthetnénk be mi a magunkét?

Kérem, válassza ki, hogy Önre milyen hatást gyakorol a jelenlegi gazdasági helyzet. Ha többet is, a legjellemzőbbet válassza. Utána rögtön látni fogja az eredményeket.

Az A-val kezdődő kérdésekre akkor válaszoljon, ha Ön alkalmazott valahol, A V-vel kezdődőekre pedig akkor, ha munkavédelmi vállalkozó.