Luzsinszki László kolléga küldött egy levelet az emelőgépek időszakos vizsgálatáról. Szerintem az eszmefuttatása a kollégák számára is érdekes lehet, és érdemes lenne itt a blogban megvitatni egyes pontjait (főleg a jogosultságokkal kapcsolatban), ezért az ő hozzájárulásával betettem az alábbi bejegyzésbe:

---

Emelőgépek időszakos vizsgálata.

A Mvt. előírja, hogy amennyiben az adott veszélyes gépre technológiára stb. van miniszteri rendelettel életbe léptetett biztonsági szabályzat, akkor az abban foglaltak szerint kell eljárni.

Ilyen biztonsági szabályzat az Emelőgép Biztonsági Szabályzat is.

Itt gyűjtőfogalomként alkalmazom az emelőgép kifejezést, ami tartalmazza az emelőgép, az emelő szerkezet és a teherviselésben részt vevő eszközt is.

EBSZ megfogalmazásában időszakos biztonsági vizsgálat a biztonságtechnikai a fő és a szerkezeti vizsgálat is.
EBSZ az emelőgépek időszakos vizsgálataira feljogosít:
- csak szerkezeti vizsgálatra öt éves karbantartói gyakorlattal rendelkező, a vizsgálandó gép karbantartóját, illetve emelőgép szakértőt,
- 1.000 kg. terhelhetőséget meg nem haladó, és a személyt három méternél magasabbra nem emlő emelőgép fővizsgálatára emelőgép ügyintézőt, illetve emelőgép szakértőt,
- emelőgép fővizsgálatára emelőgép szakértőt,
- biztonságtechnikai vizsgálatra emelőgép szakértőt.

Jelenleg kiadnak kb. tizenvalahány emelőgép szakértői engedélyt, különböző megjelöléssel és vizsgálati jogosultsággal. Az GD-36 jelű engedély minden emelőgép vizsgálatára feljogosít.

Ennek alapján, az emelőgépek időszakos vizsgálata nem munkavédelmi szaktevékenység.
Munkavédelmi szaktevékenységre jogosult személyt az EBSZ nem jogosít fel emelőgép vizsgálatára.
Ezért tisztelettel javaslom a munkavédelmi tevékenységek „2″ pont alól áthelyezni az emelőgépek időszakos vizsgálatának felsorolását és nyilvántartását egy nem munkavédelmi szaktevékenységű pont besorolásába.

MB-22 jelű munkavédelmi emelőgép szakértőt az EBSZ nem jogosítja fel emelőgép vizsgálatára.
Ezt a szakértői engedélyt a munkavédelmi hatóság kezdte kiadni a nyolcvanas évek elején.
Az IpM volt jogosult ebben az időszakban szakértői engedély kiadására, ezért felszólította a hatóságot, hogy vonja vissza a jogtalanul kiadott és érvénytelen okiratokat.

OMMF válasza az volt, hogy ez munkavédelmi tevékenység! ( egyébként a munkavédelmi szakértői engedélyek kiadására is IpM volt jogosult! ) A továbbiakban is kiadta az engedélyeket OMMF.
Az engedélyeket kb. tizenöt évig soha sehol senki nem fogadta el.

A Magyar Mérnöki Kamara megalakulását követő kb. második évben befogadta ezeket az engedélyeket, melyeket mint erre feljogosított ismételten kiadott, most már valódi érvényességgel.
Az engedély tartalmi megfogalmazása: Emelőgépekkel kapcsolatos tevékenység felülvizsgálata munkavédelmi szempontból.
Ilyen tevékenységet viszont EBSZ nem ír elő és természetesen nem jogosít fel rá senkit.

Emelőgépek üzembe helyezését megelőző vizsgálatok:

A bonyolultabb és különleges követelményektől eltekintve alapesetet figyelembe véve, pld. targonca esetében:

- targonca törzslap,
- üzemi csoportszám besorolás,
- biztonságtechnikai vizsgálat,
- fővizsgálat,
- üzembe helyezést megelőző munkaegészségügyi és munkavédelmi célzatú vizsgálat.

Targonca törzslap:
Egy szabvány szerinti négyoldalas irat, ami a gép főbb adatait tartalmazza.
Gépkönyv, vagy külön specifikációs lap alapján kitölthető. Üzemeltetői feladat.
Egyes forgalmazók grátisz mellékelik.

Üzemi csoportszám besorolás:

Az emlőgépek időszakos vizsgálataira vonatkozóan előírás az, hogy fel kell tüntetni a vizsgálati okiratokon legközelebbi vizsgálat esedékességét. Ez akkor tehető meg, ha ismert a gép üzemi csoportszáma. ( tartószerkezettel rendelkező gépek esetében, a megengedett lehajlás mértéke függ az üzemi csoportszámtól, ezért ennek hiányában nem is értékelhető a mért eredmény. )
Van üzemi csoportszámra vonatkozó szabvány emelőgépre és targoncára.
Darukra egyen csoportszámot kell számítani szabvány szerint, de targoncára is van számítási módszer.
Ügyintézői, ennek hiányában emelőgép szakértői feladat az üzemi csoportszám meghatározása és kidolgozásának megjelenítése.

Biztonságtechnikai vizsgálat:

Minden emelőgépre vonatkozóan egyetlen előírás van, az MSZ 9721:1982 számú szabványban található.

Fővizsgálat:

Targoncára van ilyen szabvány, amelyik emelőgépre nincs, arra vonatkozóan az emelőgép szakértőnek kell összeállítani a vizsgálati jegyzőkönyv okirat tartalmát.

Üzembe helyezést megelőző munkaegészségügyi és munkavédelmi célzatú vizsgálat:

Munkavédelmi Törvény 2006. IX. 1. től megváltoztatta a veszélyes gépekre vonatkozó munkavédelmi üzembe helyezéshez szükséges munkavédelmi szakvizsgálatot, egyben előírta az üzembe helyezést megelőző munkaegészségügyi és munkavédelmi célzatú vizsgálatot.
Ezért emelőgépre nem vonatkoztatható sem az MSZ 63-5:1985 jelzetű szabvány szerinti vizsgálat, mert helyette az EBSZ időszakos vizsgálatként az üzemi csoportszám besorolástól független öt évenként végzendő biztonságtechnikai vizsgálatot írja elő, emelőgép szakértői jogosultsággal, sem pedig az MSZ 63-4:1985 jelzetű szabvány szerinti üzembe helyezést megelőző munkavédelmi vizsgálat, mert helyette a Mvt. az üzembe helyezést megelőző munkaegészségügyi és munkavédelmi célzatú vizsgálatot írja elő, minimum munkavédelmi technikusi végzettséggel.

( Úgy értékelem, és több igazságügyi emelőgép szakértő is, hogy az MSZ 63-4:1985 jelzetű szabvány szerinti üzembe helyezést megelőző vizsgálat már nem végezhető el, 2006. XI. 1. től semmiféle veszélyes gépre vonatkozóan sem. )

Tekintettel arra, hogy az előírt vizsgálat címe tartalmazza a munkaegészségügyi vizsgálatot is, e jegyzőkönyv formátumba beletettük erre a vizsgálatra történő üzemorvosi nyilatkozatot is.
Ezeken kívül előkészítjük az üzembe helyezés elrendelését és az üzembe helyezési eljárás jegyzőkönyvét is aláírásra.

EBSZ a munkáltató vezetőt, ( aki az alapító okiratban a munkáltatásra kötelezett személy ) személyében kötelezi az emelőgépekkel kapcsolatos teendők ellátására ( bizonyos feltételekkel ruházhatja át feladatait emelőgép ügyintézőre – külön tájékoztató szerint – ) ezért mindig felhívjuk üzemeltető figyelmét, hogy elrendelésre és üzembe helyezési jkv. aláírására a munkáltató vezető személyében kötelezett, illetve az üzembe helyezési jkv. et a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy, és ha van akkor az emelőgép ügyintéző kötelezett aláírni.

Miért szükséges elvégezni az üzembe helyezést megelőzően a biztonságtechnikai és a fővizsgálatot is, annak ellenére, hogy az OKJ-s munkavédelmi technikusi tanfolyamon, vagy a tájékoztató, továbbképző, vagy emelőgép szakértői konferenciákon az OMMF megbízottjai kizárólag az üzembe helyezést megelőző munkaegészségügyi és munkavédelmi célzatú vizsgálatot említik szükségesnek az üzembe helyezésekhez?

Általános előírást tartalmaz az MSZ 6726-1:1981 jelzetű szabvány az üzembe helyezést megelőző vizsgálatra vonatkozóan is:

MSZ 6726-1:1981 számú szabvány szerinti üzembe helyezést megelőző vizsgálat elvégzése jelenleg is kötelező, fejlécében meghatározottak szerint: “E szabvány tárgya az új, a felújított vagy az átalakított emelőgépek, illetve a termelőeszközök emelést végző részei (a továbbiakban: emelőgép) gyártás közbeni és üzembe helyezés előtti vizsgálatának általános előírásai.
Nem tárgya a szabványnak az az emelőgép, amelynek vizsgálatát más szabvány tartalmazza. Ha e szabvány követelményeinél más szabvány vagy egyéb előírás szigorúbbakat tartalmaz, a szigorúbb követelményeket kell betartani.”

Amelyik emelőgépre van saját szabvány a fővizsgálatának az elvégzésére, pld. targonca, daru stb., akkor az MSZ 6726-1:1981 számú szabvány figyelembevételével és helyett, a biztonságtechnikai és a fővizsgálatot kell elvégezni az üzembe helyezést megelőzően, mert ezek a szabványok szigorúbb előírásokat tartalmaznak az MSZ 6726-1:1981 számú általános érvényű szabványban előírtaknál és pontosan lefedik a 6726-os szabvány vizsgálati pontjainak előírásait.

( Ezt a kérdést mát több konferencián és továbbképzésen felhoztam, és soha senki nem tudott egyetlen szóval sem megcáfolni, pedig több esetben azonnal kivetítették a jelzett szabványt és kicsontozták, ennek ellenére nem változtatnak az elképzelésükön a vizsgálatokra és azok oktatásárra vonatkozóan az erre illetékesek! Ezen személyeknek érezhetően nem tetszik, hogy ez így igaz. Ez a 6726-os szabvány még mindig kötelező jellegű, de ha nem lenne az, akkor sem elégséges a tartalmánál enyhébb követelmény teljesítése, ami ugyanide vezet.)
A vizsgálat elvégzésére szintén emelőgép szakértő jogosult.

Miért nem elégséges a szerelői terheléses vizsgálat pld. új daru üzembe helyezéséhez?

A szerkezeti vizsgálatra a már részletezett módon karbantartó is jogosult. Fővizsgálatra pedig emelőgép szakértő.
A fővizsgálat a terheléses vizsgálatokkal kiegészített szerkezeti vizsgálat. Tehát karbantartó a terheléses vizsgálatokra nem jogosult. Ennek ellenére el kell végeznie átadáshoz, egyrészt a behangolások miatt, másrészt a megfelelő lehajlási érték részéről történő dokumentálása miatt.

Luzsinszki László
felvonó felügyelő, emelőgép szakértő, munkavédelmi szakember.

---

Ha Ön szerint máshogy kell értelmezni a hivatkozott szabványokat, jogszabályokat, vagy kérdése van, kérem, szóljon hozzá!