Luzsinszki László kolléga küldött egy levelet az emelőgépek időszakos vizsgálatáról. Szerintem az eszmefuttatása a kollégák számára is érdekes lehet, és érdemes lenne itt a blogban megvitatni egyes pontjait (főleg a jogosultságokkal kapcsolatban), ezért az ő hozzájárulásával betettem az alábbi bejegyzésbe:
Emelőgépek időszakos vizsgálata.
A Mvt. előírja, hogy amennyiben az adott veszélyes gépre technológiára stb. van miniszteri rendelettel életbe léptetett biztonsági szabályzat, akkor az abban foglaltak szerint kell eljárni.
Ilyen biztonsági szabályzat az Emelőgép Biztonsági Szabályzat is.
Itt gyűjtőfogalomként alkalmazom az emelőgép kifejezést, ami tartalmazza az emelőgép, az emelő szerkezet és a teherviselésben részt vevő eszközt is.
EBSZ megfogalmazásában időszakos biztonsági vizsgálat a biztonságtechnikai a fő és a szerkezeti vizsgálat is.
EBSZ az emelőgépek időszakos vizsgálataira feljogosít:
- csak szerkezeti vizsgálatra öt éves karbantartói gyakorlattal rendelkező, a vizsgálandó gép karbantartóját, illetve emelőgép szakértőt,
- 1.000 kg. terhelhetőséget meg nem haladó, és a személyt három méternél magasabbra nem emlő emelőgép fővizsgálatára emelőgép ügyintézőt, illetve emelőgép szakértőt,
- emelőgép fővizsgálatára emelőgép szakértőt,
- biztonságtechnikai vizsgálatra emelőgép szakértőt.
Jelenleg kiadnak kb. tizenvalahány emelőgép szakértői engedélyt, különböző megjelöléssel és vizsgálati jogosultsággal. Az GD-36 jelű engedély minden emelőgép vizsgálatára feljogosít.
Ennek alapján, az emelőgépek időszakos vizsgálata nem munkavédelmi szaktevékenység.
Munkavédelmi szaktevékenységre jogosult személyt az EBSZ nem jogosít fel emelőgép vizsgálatára.
Ezért tisztelettel javaslom a munkavédelmi tevékenységek „2″ pont alól áthelyezni az emelőgépek időszakos vizsgálatának felsorolását és nyilvántartását egy nem munkavédelmi szaktevékenységű pont besorolásába.
MB-22 jelű munkavédelmi emelőgép szakértőt az EBSZ nem jogosítja fel emelőgép vizsgálatára.
Ezt a szakértői engedélyt a munkavédelmi hatóság kezdte kiadni a nyolcvanas évek elején.
Az IpM volt jogosult ebben az időszakban szakértői engedély kiadására, ezért felszólította a hatóságot, hogy vonja vissza a jogtalanul kiadott és érvénytelen okiratokat.
OMMF válasza az volt, hogy ez munkavédelmi tevékenység! ( egyébként a munkavédelmi szakértői engedélyek kiadására is IpM volt jogosult! ) A továbbiakban is kiadta az engedélyeket OMMF.
Az engedélyeket kb. tizenöt évig soha sehol senki nem fogadta el.
A Magyar Mérnöki Kamara megalakulását követő kb. második évben befogadta ezeket az engedélyeket, melyeket mint erre feljogosított ismételten kiadott, most már valódi érvényességgel.
Az engedély tartalmi megfogalmazása: Emelőgépekkel kapcsolatos tevékenység felülvizsgálata munkavédelmi szempontból.
Ilyen tevékenységet viszont EBSZ nem ír elő és természetesen nem jogosít fel rá senkit.
Emelőgépek üzembe helyezését megelőző vizsgálatok:
A bonyolultabb és különleges követelményektől eltekintve alapesetet figyelembe véve, pld. targonca esetében:
- targonca törzslap,
- üzemi csoportszám besorolás,
- biztonságtechnikai vizsgálat,
- fővizsgálat,
- üzembe helyezést megelőző munkaegészségügyi és munkavédelmi célzatú vizsgálat.
Targonca törzslap:
Egy szabvány szerinti négyoldalas irat, ami a gép főbb adatait tartalmazza.
Gépkönyv, vagy külön specifikációs lap alapján kitölthető. Üzemeltetői feladat.
Egyes forgalmazók grátisz mellékelik.
Üzemi csoportszám besorolás:
Az emlőgépek időszakos vizsgálataira vonatkozóan előírás az, hogy fel kell tüntetni a vizsgálati okiratokon legközelebbi vizsgálat esedékességét. Ez akkor tehető meg, ha ismert a gép üzemi csoportszáma. ( tartószerkezettel rendelkező gépek esetében, a megengedett lehajlás mértéke függ az üzemi csoportszámtól, ezért ennek hiányában nem is értékelhető a mért eredmény. )
Van üzemi csoportszámra vonatkozó szabvány emelőgépre és targoncára.
Darukra egyen csoportszámot kell számítani szabvány szerint, de targoncára is van számítási módszer.
Ügyintézői, ennek hiányában emelőgép szakértői feladat az üzemi csoportszám meghatározása és kidolgozásának megjelenítése.
Biztonságtechnikai vizsgálat:
Minden emelőgépre vonatkozóan egyetlen előírás van, az MSZ 9721:1982 számú szabványban található.
Fővizsgálat:
Targoncára van ilyen szabvány, amelyik emelőgépre nincs, arra vonatkozóan az emelőgép szakértőnek kell összeállítani a vizsgálati jegyzőkönyv okirat tartalmát.
Üzembe helyezést megelőző munkaegészségügyi és munkavédelmi célzatú vizsgálat:
Munkavédelmi Törvény 2006. IX. 1. től megváltoztatta a veszélyes gépekre vonatkozó munkavédelmi üzembe helyezéshez szükséges munkavédelmi szakvizsgálatot, egyben előírta az üzembe helyezést megelőző munkaegészségügyi és munkavédelmi célzatú vizsgálatot.
Ezért emelőgépre nem vonatkoztatható sem az MSZ 63-5:1985 jelzetű szabvány szerinti vizsgálat, mert helyette az EBSZ időszakos vizsgálatként az üzemi csoportszám besorolástól független öt évenként végzendő biztonságtechnikai vizsgálatot írja elő, emelőgép szakértői jogosultsággal, sem pedig az MSZ 63-4:1985 jelzetű szabvány szerinti üzembe helyezést megelőző munkavédelmi vizsgálat, mert helyette a Mvt. az üzembe helyezést megelőző munkaegészségügyi és munkavédelmi célzatú vizsgálatot írja elő, minimum munkavédelmi technikusi végzettséggel.
( Úgy értékelem, és több igazságügyi emelőgép szakértő is, hogy az MSZ 63-4:1985 jelzetű szabvány szerinti üzembe helyezést megelőző vizsgálat már nem végezhető el, 2006. XI. 1. től semmiféle veszélyes gépre vonatkozóan sem. )
Tekintettel arra, hogy az előírt vizsgálat címe tartalmazza a munkaegészségügyi vizsgálatot is, e jegyzőkönyv formátumba beletettük erre a vizsgálatra történő üzemorvosi nyilatkozatot is.
Ezeken kívül előkészítjük az üzembe helyezés elrendelését és az üzembe helyezési eljárás jegyzőkönyvét is aláírásra.
EBSZ a munkáltató vezetőt, ( aki az alapító okiratban a munkáltatásra kötelezett személy ) személyében kötelezi az emelőgépekkel kapcsolatos teendők ellátására ( bizonyos feltételekkel ruházhatja át feladatait emelőgép ügyintézőre - külön tájékoztató szerint - ) ezért mindig felhívjuk üzemeltető figyelmét, hogy elrendelésre és üzembe helyezési jkv. aláírására a munkáltató vezető személyében kötelezett, illetve az üzembe helyezési jkv. et a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó személy, és ha van akkor az emelőgép ügyintéző kötelezett aláírni.
Miért szükséges elvégezni az üzembe helyezést megelőzően a biztonságtechnikai és a fővizsgálatot is, annak ellenére, hogy az OKJ-s munkavédelmi technikusi tanfolyamon, vagy a tájékoztató, továbbképző, vagy emelőgép szakértői konferenciákon az OMMF megbízottjai kizárólag az üzembe helyezést megelőző munkaegészségügyi és munkavédelmi célzatú vizsgálatot említik szükségesnek az üzembe helyezésekhez?
Általános előírást tartalmaz az MSZ 6726-1:1981 jelzetű szabvány az üzembe helyezést megelőző vizsgálatra vonatkozóan is:
MSZ 6726-1:1981 számú szabvány szerinti üzembe helyezést megelőző vizsgálat elvégzése jelenleg is kötelező, fejlécében meghatározottak szerint: “E szabvány tárgya az új, a felújított vagy az átalakított emelőgépek, illetve a termelőeszközök emelést végző részei (a továbbiakban: emelőgép) gyártás közbeni és üzembe helyezés előtti vizsgálatának általános előírásai.
Nem tárgya a szabványnak az az emelőgép, amelynek vizsgálatát más szabvány tartalmazza. Ha e szabvány követelményeinél más szabvány vagy egyéb előírás szigorúbbakat tartalmaz, a szigorúbb követelményeket kell betartani.”
Amelyik emelőgépre van saját szabvány a fővizsgálatának az elvégzésére, pld. targonca, daru stb., akkor az MSZ 6726-1:1981 számú szabvány figyelembevételével és helyett, a biztonságtechnikai és a fővizsgálatot kell elvégezni az üzembe helyezést megelőzően, mert ezek a szabványok szigorúbb előírásokat tartalmaznak az MSZ 6726-1:1981 számú általános érvényű szabványban előírtaknál és pontosan lefedik a 6726-os szabvány vizsgálati pontjainak előírásait.
( Ezt a kérdést mát több konferencián és továbbképzésen felhoztam, és soha senki nem tudott egyetlen szóval sem megcáfolni, pedig több esetben azonnal kivetítették a jelzett szabványt és kicsontozták, ennek ellenére nem változtatnak az elképzelésükön a vizsgálatokra és azok oktatásárra vonatkozóan az erre illetékesek! Ezen személyeknek érezhetően nem tetszik, hogy ez így igaz. Ez a 6726-os szabvány még mindig kötelező jellegű, de ha nem lenne az, akkor sem elégséges a tartalmánál enyhébb követelmény teljesítése, ami ugyanide vezet.)
A vizsgálat elvégzésére szintén emelőgép szakértő jogosult.
Miért nem elégséges a szerelői terheléses vizsgálat pld. új daru üzembe helyezéséhez?
A szerkezeti vizsgálatra a már részletezett módon karbantartó is jogosult. Fővizsgálatra pedig emelőgép szakértő.
A fővizsgálat a terheléses vizsgálatokkal kiegészített szerkezeti vizsgálat. Tehát karbantartó a terheléses vizsgálatokra nem jogosult. Ennek ellenére el kell végeznie átadáshoz, egyrészt a behangolások miatt, másrészt a megfelelő lehajlási érték részéről történő dokumentálása miatt.
Luzsinszki László
felvonó felügyelő, emelőgép szakértő, munkavédelmi szakember.
Ha Ön szerint máshogy kell értelmezni a hivatkozott szabványokat, jogszabályokat, vagy kérdése van, kérem, szóljon hozzá!
13 Hozzászólás "Emelőgépek időszakos vizsgálatai"
19:09 on október 12th, 2009
Kedves Kollégák!
Nagyrészt egyet értek a cikk írójával, azonban van néhány dolog, amiről más a véleményem.
“MB-22 jelű munkavédelmi emelőgép szakértőt az EBSZ nem jogosítja fel emelőgép vizsgálatára.”
Idézem az EBSZ vonatkozó részeit:
“2.7. Emelőgép szakértő
Aki szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik, és a jelen szabályzat szerinti szakértői engedélyhez kötött feladatok ellátására jogosult.”
Továbbá:
“5.3. Emelőgép szakértő
A jelen szabályzat szerinti emelőgép szakértői tevékenység ellátásával az bízható meg, aki
- az adott emelőgéptípus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa, vagy
- szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik.”
Nem értem, hogy ezek miért zárnák azt ki, hogy az MMK által kiadott “M-B-22 Emelőgép- tevékenység biztonsága, Szakértő” jogosultsággal rendelkező személy emelőgépen időszakos vizsgálatot végezzen?
Következő dolog:
“Biztonságtechnikai vizsgálat:
Minden emelőgépre vonatkozóan egyetlen előírás van, az MSZ 9721:1982 számú szabványban található.”
Szerintem a jelenleg is hatályos MSZ 16225-85. Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata 1.1.4. pontja konkrétan a biztonságtechnikai felülvizsgálatról szól.
Csendesen meg kell jegyeznem, hogy az MSZ 16225-85. véleményen szerint már régen megérett a módosításra, de ez csak magánvélemény.
Egyebekben teljesen osztom Luzsinszki László által leírtakat.
Csemány Béla
munkavédelmi mérnök
Élelmiszeripar és berendezései biztonsága, szakértő
Üzem- és munkaszervezés, szakértő
Vas- és fémipari szerelési és kivitelezési munkák biztonsága, szakértő
Mezőgazdaság biztonsága, szakértő
Emelőgép- tevékenység biztonsága, szakértő
19:09 on október 12th, 2009
Válaszolni próbálok a tisztelt „Kedves” jelszavú Csemány Béla szakértő Úr kolléga hozzászólására:
MB-22 jelű szakértői engedély az emelőgép tevékenység biztonsága szakértői engedély.
Nincs ezzel különösebb gond, mint a következő: általában:
A.)
Amennyiben már volt az illetőnek munkavédelmi szakértői vagy más munkavédelmi végzettsége, és a cég igazolta, hogy emelőgépeket is üzemeltetnek, és a munkavédelmi személynek van ezzel kapcsolatos gyakorlata, akkor az OMMF kiadta az MB-22 jelű engedély. (1985 öt vagy kb. 1999 et írunk.)
Jelenleg főiskolai végzettséggel tíz év igazolt szakmai gyakorlat, vagy egyetemi végzettséggel öt év igazolt szakmai gyakorlat szükséges az emelőgép szakértői engedély megszerzéséhez, illetve kiadásához, villamos vagy gépész szakon.
( Törvényi előírás! )
Amennyiben az várható, új EBSZ feljogosítja az MB-22 szakértőt emelőgép vizsgálatára, akkor az a törvényt sérti. Egyszerűen rendezni kell az MB-22 engedélyek jogosultságát. Amennyiben továbbra is emelőgép tevékenység biztonságára fog vonatkozni, és amennyiben ez a továbbiakban sem egyenlő a műszaki vizsgálatra vonatkozó jogosultsággal, mert ezt nem deklarálja a rendelet, akkor továbbra sem jogosult az emelőgépek vizsgálatára véleményem szerint.
B.)
Az EBSZ jelenleg nem jogosítja fel a munkavédelmi emelőgép szakértőt emelőgép vizsgálatára.
((( Miért ez a megkülönböztetés?
Az eredeti állapot szerint emelőgép szakértő jogosult az emelőgép vizsgálatára.
Az MSZ 63-4:12985 számú szabvány szerinti üzembe helyezést megelőző munkavédelmi vizsgálatra is emelőgép szakértő volt jogosult.
Majd bevezették a munkavédelmi szaktevékenységet, mint új fogalmat.
Ezt követően a munkavédelmi emelőgép szakértő volt jogosult az MSZ 63-4:12985 számú szabvány szerinti üzembe helyezést megelőző munkavédelmi vizsgálat elvégzése, vagy mégsem? A kérdés nem lett rendezve. Tudniillik, hogy a munkavédelmi végzettségeket ezzel párhuzamosan eggyel visszaminősítették, mely szerint a továbbiakban a felsőfokú csak középfokúnak felelt meg, és így tovább. Ezzel az a gond, hogy az alapfokú akkor nem felel meg semminek, de végzettség törvény alapján nem törölhető el, így értelmezhetetlen a visszaminősítés.
Minden esetre az új középfokú ( és a régi leminősített felsőfokú ) lett elfogadva szaktevékenységre jogosultnak.
Ebben az esetben azt kell megvizsgálni, hogy volt középfokú végzettsége az üzembe helyezést megelőző MSZ 63-4:1985 szabvány szerinti üzembe helyezést megelőző munkavédelmi vizsgálatot végzőnek, vagy nem, és azt nem minősítették esetleg vissza.
Tovább bonyolították a helyzetet: bevezették az üzembe helyezést megelőző munkaegészségügyi és munkavédelmi célzatú vizsgálatot, és ebből a szempontból, a munkaegészségügyi vizsgálat elvégzésére jogosult üzemorvost az OMMF hatásköre alá helyezték! [ Abszurdum! ]
És a továbbiakban munkavédelmi szaktevékenységre munkavédelmi szaktechnikust
[ államvizsgához kötött ] illetve munkavédelmi szakértőt jogosított fel az Mvt.
Ezzel megszünt az MSZ 63-4:1985 szabvány szerinti üzembe helyezést megelőző munkavédelmi vizsgálat, pontosabban: mivel ez a szabvány is létezik, e szerint is el kell végezni a vizsgálatot! Akkor most két ilyen vizsgálat van előírva! Egy a törvény szerint, aminek nem felel meg az említett szabvány, mert nem szabvány szerinti vizsgálat, majd a még mindig létező 63-4 szerinti.
Összefoglalva:
Jelenleg azt lehet kijelenteni, hogy munkavédelmi szaktevékenységre jogosult a bármilyen munkavédelmi szakértő és a munkavédelmi szaktechnikus.
Illetve munkaegészségügyi vizsgálatra jelenleg üzemorvos jogosult.
Az a javaslat, mivel a MB-22 jelű szakértői engedéllyel rendelkezők túlnyomó többségének van valamilyen felsőfogú műszaki végzettsége, hogy kérjék meg az emelőgép szakértői engedélyt.
Azt javaslom, hogy mindenki értelmezze a fentieket úgy, ahogy neki jól esik.
Nem az MB-22 engedéllyel rendelkezők kizárásáról van szó, hanem arról, hogy a mai napig nincsenek feljogosítva. Az MB-22 szakértői engedély az nem jelenti azt, hogy a legújabb értelmezés szerint munkavédelmi szaktevékenységre jogosult. Ha jogosult, akkor munkavédelmi szaktevékenységre jogosult, viszont fő és szerkezeti, illetve biztonságtechnikai vizsgálatra nem, amennyiben nincs emelőgép szakéártői engedélye az adott gépre vonatkozóan.
Biztonságtechnikai vizsgálat:
Az MSZ 16225 szabvány 1.1.4. pontja valóban a biztonságtechnikai vizsgálatról szól.
”””Itt gyűjtőfogalomként alkalmazom az emelőgép kifejezést, ami tartalmazza az emelőgép, az emelő szerkezet és a teherviselésben részt vevő eszközt is.”””
Akkor ez egy általános megfogalmazás.
Amennyiben megnézzük a vonatkozó szabványokat, akkor sok szabványt találunk pld. a daruk, tartószerkezetek, vagy más teherviselésben résztvevő eszközök biztonsági előírásairól, melyek még a meg sem született eszköz tervezésére vonatkoznak.
Amennyiben részleteznénk az általános előírást, akkor rengeteg szabványt és rendeletet kellene felsorolnunk.
Ezek közül az egyik, a MSZ 16225-85. Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata 1.1.4. pontja, ami konkrétan a targoncák biztonságtechnikai felülvizsgálatról szóló kiegészítés. Kiegészíti az általános előírást
( pld.: darunál meg kell nézni azt is, hogy a kötélterelő és kötélátmérő viszonya megfelel a biztonsági előírásnak vagy nem, de ez az előírás sem lett felsorolva mint ahogy az sem pld.: hogy a személyt három méternél magasabbra emelni képes targoncát minősíttetni kell, el kell látni alpintechnikai önmentő készülékkel, és az erre vonatkozó hetvenoldalas előírás sem került megemlítésre. )
még számtalan rendelet és szabvány.
Amennyiben konkrétan a targonca biztonsági felülvizsgálatát nézzük, akkor természetesen többek között az említett szabványpontot is figyelembe kell venni.
Más kérdésre is szeretném felhívni a szíves figyelmet:
Forgalmaznak olyan műhelydaru elnevezésű motorkiemelőt ( és sok más hasonló eszközt )
„ zsiráf „ eszközt, ami nem felel meg semmilyen előírásnak:
Alkatrészt árulnak, és a gépkönyv szerint a vevő „ azonnal szereleje össze a darut, ahogy megvette.”
Hiányosságok:
- A szerkezetnek nincs adattáblája.
- A CE nyilatkozat nem tartalmazza az adott szerkezet gyártási számát. ( nincs is gyártási száma, mert azt az adattábla kell hogy tartalmazza, adattáblája pedig nincs! )
- A szerkezet oldható kötései nem biztosítottak! Alapvető előírás. ( A gépkönyv tartalmazza, hogy használat előtt a kezelő húzza meg a csavarokat [ 96 darabot?? ! ]
- A gépkönyv nem felel meg a rá vonatkozó előírásoknak.
Ez a szerkezet kézi működtetésű daru.
Daru összeszerelésére daruszerelő jogosult, kivitelezői nyilatkozatot kell adnia.
A helyszíni összeszerelésű darut egyenként kell akkreditált laboratóriummal minősíttetni.
Oldható kötés nem lehet biztosítás nélküli.
A daruhorog nem felel meg a vonatkozó szabványnak! Szemmel látható.
A CE nyilatkozat nem tartalmazza a gyártó nevét, elérhetőségét, a szerkezet típusát és gyártási évét, számát.
Az a kérdés, hogy mire vonatkozik a CE nyilatkozat. Arra nem vonatkozhat, hogy egy halom alkatrészt majd valaki, valahogy pld. a vevő összeszerel, és az akkor megfelel bárminek.
Hasonló raklapemelőt is forgalmaznak! Három „serial number” számmal is rendelkeznek, ezzel az a gond, hogy mindegyik raklapemelőn ugyanazok a számok vannak. Ez lehetetlenség.
2009. december 28. tól életbe lépő 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet, ami a gépdirektívát váltja ki, az élet és vagyonbiztonság veszélyeztetését 30 M Ft. azaz harmincmillió Ft./00 minimális büntetéssel rendeli.
A két eszköz ezt maximálisan kimeríti.
Csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy az áruházláncokat ellátó nagybani forgalmazó,
( panellakásba bejelentett cég ) hivatalos válasza: „ Édesapám emelőgép szakértő, és szerinte az emelő szerkezet nem tartozik az EBSZ hatálya alá.
Amennyiben lenne olyan kedves ezt leíri és aláírni, napokon belül nem lenne emelőgép szakértői engedélye.
Ezt mindeni saját belátása szerint értelmezze és bírálja felül.
Köszönettel veszek minden véleményt, mert építő jellegű.
Tisztelettel: Luzsinszki László
19:10 on október 12th, 2009
Köszönöm Luzsinszki Úrnak a reagálását! Sajnos előttem még mindig nem világos, hogy akkor az EBSZ által leírt szakértőnek milyen kritériumoknak kell megfelelnie.
Magyarul: hol szerezhető be ilyen szakértői jogosultság és milyen végzettség kell hozzá, milyen szakmai gyakorlatot kell igazolni, stb?
Tisztelettel:
Csemány Béla
19:10 on október 12th, 2009
Tisztelt Csemány Béla úr!
A Magyar Mérnöki Kamara adja ki az emelőgép szakértői engedélyeket, többek között az előírt végzettség és a leít és igazolt szakmai gyakorlat alapján.
Budapesten az Angyal utcában lehet kérni jelentkezési lapot, Vagy az MMK honkapon kikereshető területileg illetékes helyen.
Tisztelettel: Luzsinszki László
19:11 on október 12th, 2009
Én is úgy gondolom, hogy amennyiben az MB-22 jelű szakértői engedély felsőfokú munkavédelmi engedélyhez kötött, akkor jogosult, illetve a legjogosultabb az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi célzatú vizsgálat elvégzésére.
Az én saját véleményem az, hogy a munkavédelmi emelőgép szakértői engedély nem műszaki tartalmú vizsgálatra jogosít fel, a következők miatt, és tisztázni szeretném a kérdést, nem pedig kizárni vagy annak a látszatát kelteni, de nincs kivel tisztázni a kérdést, mert a mai napig nem került rendezésre:
Az 1980 évek elején kezdett kiadni OMMF MB-22 jelű engedélyeket.
A szakértői engedélyek akkori kiadására feljogosított IpM. felszólította OMMF-et, hogy nem jogosult az engedély kiadására, mert szakértői engedélyt IpM adhat ki.
OMMF válasza: ez munkavédelmi tevékenységről szól.
Az engedélyt gyakorlatilag sehol nem fogadták el, sehol nem szerepelt.
A Magyar Mérnöki Kamara megalakulását követően, a Kamara lett jogosult ezen engedélyek kiadására is, mintegy “befogadta” az addigi engedélyeket, ami az emelőgépekkel kapcsolatos tevékenység munkavédelmi szempontú felülvizsgálatára vonatkozott, a Kamara megfogalmazása szerint.
Ilyen vizsgálatot nem ír elő jogszabály.
Amennyiben az EBSZ sokszori módosítása során “emelőgép szakértő jogosult” helyett “emelőgép szakértő és munkavédelmi emelőgép szakértő jogosult” kifejezést alkalmazná, a probléma megoldódna.
Gondolom, a Kamarát kell megkérdezni, hogy az engedéllyel végezhető műszaki vizsgálat, ( biztonságtechnikai, fő és szerkezeti ) vagy nem, és ezt a választ kellene közzétenni.
Tisztelettel. Luzsinszki László
19:11 on október 12th, 2009
“Az MB-22 szakértői engedély az nem jelenti azt, hogy a legújabb értelmezés szerint munkavédelmi szaktevékenységre jogosult”
Én ugyan nem vagyok szakértő, de tudtommal a MB-22 szükség van felsőfokú munkavédelmi végzettségre is, ami már önmagában jogosít munkavédelmi szaktevékenységre.
19:13 on október 12th, 2009
Kedves Péter!
Csatlakozva dr. Kása László észrevételéhez, adok egy kis történelmi áttekintést, helyretéve a Luzsinszki László sajátos értelmezésében leírtakat:
A munkabiztonsági szakértőkre vonatkozó engedélyezési (hatósági és kamarai)eljárás története
A munkavédelem területén a szakértői engedélyezés a 4/1985. (II. 21.) ME rendelet alapján indult meg, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) hatáskörében.
A rendelet alapján a felső- és középfokú alapképzettségű kérelmezők egyaránt megkaphattnák a szakértői engedélyt, amennyiben az előírt feltételeknek megfeleltek.
A szakértői engedélyek kiadásában új fejezetet jelentett a munkavédelmi törvény (Mvt.) és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet hatályba lépése. (1994.) Változott az engedély tárgya, munkavédelmi helyett munkabiztonsági szakértői engedély rendelkezik a Mvt. és a rendelet is. Az engedélyezés továbbra is az OMMF hatáskörében maradt, azonban a végzettséget és a szakképesítést tekintve a rendelet a korábbi szabályozáshoz képest szigorodott: szakértői engedélyt – adott szakterületre - csak az kaphat, aki egyetemi (főiskolai) végzettséggel és felsőfokú munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel, továbbá legalább 5 éves munkabiztonsági gyakorlattal rendelkezik. A rendelet azonban kivételesen indokolt esetben jogilag 2004. előtt (gyakorlatilag a kamarai engedélyezés beindulása, 1999. előtt) lehetővé tette munkabiztonsági szakértői engedély megadását azoknak is, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel vagy szakképzettséggel (a technikus megjelőlésű szakértők), de a 4/1985. (II. 21.) ME rendelet alapján korábban már kaptak engedélyt.
További változást jelentett a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény (Kam. tv.) hatályba lépése, amely a műszaki végzettségűek tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara (MKK) hatáskörébe vonta a munkabiztonsági szakértői engedélyezést.
Ez azt jelenti, hogy a mérnöki végzettségűeknek (alap-szakképesítésűeknek) a MMK lakóhely szerint illetékes kamaráihoz kell fordulniuk munkabiztonsági szakértői engedélyért (egyúttal regisztráltatniuk is kell magukat), a nem mérnök, de felsőfokú végzettségűek (pl. jogászoknak, fizikusoknak, vegyészeknek, közgazdászoknak, tanároknak, orvosoknak, stb.) továbbra is az OMMF-nél kell benyújtani az engedély kérelmet.
A feladatmegosztás a z OMMF és az MMK között azonban nem jelent változást a kérelmek elbírálálsa tekintetében: a két szervezet szoros munkakapcsolatban áll a szakértői engedélyeztetés egységes gyakorlatának fenntartása érdekében.
Jelentős változást eredményezett 2004. január 1-jétől az az 5/1993. (XII. 26.) rendelet új módosítása a 12-13. §-okban:
Munkabiztonsági szakértői tevékenység az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF), valamint a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) területi kamarai szervezetei által kiadott engedély alapján a 6. számú mellékletben felsorolt szakterületeken folytatható.
Szakértői engedélyt az kaphat, aki az adott szakterületen egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és felsőfokú munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel, legalább 5 éves munkabiztonsági gyakorlattal, valamint a szakértői működésről szóló külön jogszabályban előírt feltételekkel, illetve műszaki szakterület esetén mérnök kamarai tagsággal rendelkezik.
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény szerint mérnök kamarai tagságra jogosult mérnökök, illetve a felsőoktatási alapképzés műszaki, természettudományi vagy agrár szakán szerzett végzettséggel rendelkezők engedély iránti kérelmüket az MMK területi kamarai szervezeteinél nyújthatják be.
Az előző bekezdésben fel nem sorolt, felsőfokú végzettséggel rendelkezők (pl. jogász, közgazdász, orvos, bölcsész) engedély iránti kérelmüket az OMMF-hez nyújthatják be.
A munkabiztonsági szakértői engedély az alapképesítéshez tartozó szakterületre, valamint a 6. számú melléklet 30-32. pontjaiban felsorolt szakterületekre adható meg.
A szakértői engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a szakterületet a szakágazat megjelölésével, továbbá a kérelemhez csatolni kell az előírt feltételekre vonatkozó érvényes okiratok, bizonyítványok hiteles másolatát, valamint az eddigi szakértői működés részletes leírását.
Ha a kérelem nem felel meg az előzőekben foglaltaknak, a hatáskörrel rendelkező (1) bekezdés szerinti engedélyező szerv a hiányok megjelölése mellett a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel és egyben figyelmezteti, ha a kérelmet újra hiányosan nyújtja be vagy a hiánypótlási határidőt elmulasztja, az engedély kiadása iránti kérelmet elutasítja. Ha a kérelmező az e rendeletben, illetve a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben előírt feltételeknek megfelel, akkor az engedélyező szerv az engedély kiadását és a szakértő nyilvántartásba vételét nem tagadhatja meg.
A kiadott engedély 5 évig érvényes, amely kérelemre meghosszabbítható.
A szakértői engedélyt hivatalból vissza kell vonni, ha az engedélyező szerv megállapítja, hogy az engedély kiadásának feltételei nem álltak fenn. Az engedély visszavonható, ha a szakértő a tevékenységét az engedélyében foglaltaktól eltérően vagy az e rendeletben, illetve a szakértői működésről szóló külön jogszabályokban előírt rendelkezések megsértésével (pl. szakszerűtlenül) folytatja és a jogsértést az engedélyező szerv felszólítására sem szünteti meg.
A munkavédelemmel kapcsolatos hatósági jogkört gyakorló személy [Mvt. 81. § (1) bekezdés] az illetékességi területén működő munkáltatónál munkabiztonsági szakértői tevékenységet nem végezhet.
A munkabiztonsági szakértői engedély kiadásáért 5000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, a szakértői nyilvántartásba vételéért pedig az illetékekről szóló törvényben meghatározott összegű illetéket kell illetékbélyegben a kérelmen leróni. A díjat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell az OMMF, illetve az MMK területi kamarája részére befizetni. A befizetés postai vagy banki átutalási megbízással történhet.
A díjat, illetve túlfizetés esetén a díjtöbbletet hivatalból, harminc napon belül vissza kell téríteni, ha
a) a kérelem visszavonásáról - a kérelmező írásbeli bejelentése alapján - az engedélyező szerv a tevékenységének megkezdését megelőzően tudomást szerzett, vagy
b) a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy a kérelmező az előzőekben meghatározott összeget meghaladó díjat fizetett.
A díjat a kérelem elutasítása esetén, illetve az előző bekezdésben meghatározott eseteken túlmenően az engedélyező szerv nem köteles visszatéríteni.
A nyilvántartásba vett munkabiztonsági szakértők névjegyzékét és az engedélyek érvényességi idejét az OMMF a hivatalos lapjában, az MMK pedig a szakértői névjegyzékében évenkénti rendszerességgel teszi közzé.
Egy Ano Nim szakértő
19:13 on október 12th, 2009
Gondolom minden kedves érdeklődő, én százszázalékosan: köszönettel vettem szíves tájékoztatását.
Lényegesnek tartom hogy ismételjem a sokak és Ön által is megfogalmazott tényeket:
A.
A munkavédelmi hatóság a hivatkozott rendelet alapján jogosultságot kapott munkavédelmi tevékenységre vonatkozó MB-22 jelű, „ Az emelőgépekkel kapcsolatos tevékenység felülvizsgálata munkavédelmi szempontból” tevékenységre szóló „munkavédelmi emelőgép szakértő” engedélyek kiadására.
B.
Dr. Kása László Úr szíves tájékoztatása szerint, a OMMF és a Kamara közösen már Mb-5 Sz jelűre változtatott Munkavédelmi emelőgép szakértői engedélyeket ad ki: „Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága” tevékenységre vonatkozóan.
Mivel munkavédelmi tevékenységre vonatkozóan adják ki, ezért az új elnevezésű és új tartalmú engedély szintén munkavédelmi tevékenységre vonatkozik.
Három tényt kell rögzítenem:
Első:
Az EBSZ sem az A, sem a B pontban ismertetett tartalmú tevékenységet nem ír elő.
( elképzelhető, hogy elő fogja írni, vagy egyenértékűvé teszi a két szakértői engedélyt, majd valamikor )
Második:
Nincs jogforrás, ami felhatalmazza a munkavédelmi emelőgép szakértőt üzembe helyezést megelőző vizsgálatok elvégzésére.
Nincs jogforrás, ami felhatalmazza a munkavédelmi emelőgép szakértőt az időszakos vizsgálatok elvégzésére.
Ne keverjük egybe az megelőző munkavédelmi vizsgálatot az időszakos nem munkavédelmi vizsgálatokkal. Különböző jogosultjággal végezhetőek.
Az Mvt. munkavédelmi szaktevékenységre jogosultat jogosít fel az üzembe helyezést megelőző vizsgálatra, nem pedig munkavédelmi emelőgép szakértőt.
Az EBSZ pedig emelőgép szakértőt jogosít fel az időszakos vizsgáűlatok elvégzésée, nem pedig munkavédelmi emelőgép szakértőt.
( OMMF elfogad vagy nem fogad el jogosultságot, az nem jogforrás. )
Harmadik:
Az EBSZ nem ír elő időszakos munkavédelmi vizsgálatokat!
Az emelőgépeken végzendő időszakos vizsgálatok nem munkavédelmi vizsgálatok, hanem meghatározott műszaki szabvány szerint végzendő vizsgálatok, azaz műszaki vizsgálatok.
( Az Mvt. a miniszteri rendelettel érvénybe léptetett biztonsági szabályzatok hatáskörébe utalja az időszakos biztonsági vizsgálatokra való feljogosítást, EBSZ ezen túlmenően pedig meghatározza az időszakos biztonsági vizsgálatokat is:
[ Biztonságtechnikai, fő és szerkezeti vizsgálat. ] és a rendjét is, amit szabvány ír elő, illetve szabvány szerinti számítással meghatározott üzemi csoportszám besorolás alapján szintén a szabvány írja elő a vizsgálati időközöket. Ez igen távol áll attól a tömegével előtalálható „vizsgálatoktól,” melyekben a gép adott része és működése: „megfelel az Mvt. 18 paragrafusának!” És ebben többnyire ki is merül a vizsgálat leírása, nem tudható, hogy az elvégzése is, hiszen úgy tűnik, hogy a vizsgálatot végző nem tud arról, hogy vannak vonatkozó szabványok. )
Az Mvt meghatározza, hogy a munkavédelmi követelményeket a törvény, a rendeletek a szabályzatok, és a szabványok határozzák meg.
Ennek az értelmezésére van szükség:
Amennyiben a munkavédelmi tevékenység az emelőgépekkel kapcsolatban is szabványok előírásait alkalmazza, - ami nem előírt, az pontosan az időszakos vizsgálatok munkavédelmi tartalma, - akkor mondhatjuk, hogy az MB-22 vagy az új jelölés szerinti engedély szintén feljogosítható az időszakos vizsgálatokra. Ettől a rendelet még mindig nem jogosítja fel.
A jelezett munkavédelmi tartalmú időszakos vizsgálat sincs előírva
Abban az esetben, ha az EBSZ fel fogja jogosítani a munkavédelmi emelőgép szakértőt az időszakos vizsgálatok elvégzésére, akkor felmerül, hogy miért kell feleslegesen két különböző engedélyt kiadni, ha ugyanannak a követelménynek kell megfelelni úgy az engedély megszerzése során, mint a vizsgálatok követelményeivel kapcsolatban.
Hangsúlyozom, az üzembe helyezést megelőző munkabiztonsági vizsgálati jogosultság egyáltalán nem tartozik ide. Azt munkavédelmi szaktechnikus is elvégezheti.
Következő hozzászólásomban azt fogom ismertetni, hogy a legfelsőbb bírósági határozat alapján: amennyiben egy előírás nem tartalmazza a többi vonatkozó előírásokat, akkor az nem azt jelenti, hogy azokat figyelmen kívül lehet hagyni.
Tehát nem igaz az az oktatási és általánosan terjesztett anyag, melynek alapján, hivatkozva a Mvt. előírására, az emelőgépek üzembe helyezésének a feltétele az üzembe helyezést megelőző munkaegészségügyi és munkavédelmi célzatú vizsgálat.
Ismertetni fogom, hogy milyen gépek esetében milyen okiratokkal és emelőgép szakértői vizsgálati okiratokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy üzembe helyezettnek lehessen tekinteni egy emelőgépet, valamint azt, hogy ezeknek az iratoknak a meglétét milyen jogforrás írja elő.
Tisztelettel: Luzsinszki László
19:26 on október 12th, 2009
A kialakult gyakorlaton (milyen szakértői besorolás mire jogosít) nehezen lehet változtatni. Ezzel szemben a jelenlegi érvényes előírások következetes betartásával (csak kamarai tagsággal végezhető rendeletben előírt szakértői tevékenység) csökkentei lehet az emelőgépek területén tevékenykedő kontárok számát (akik sajnos szép számmal vannak).
Amiről felismerhető, hogy a szakértés kontár munka:
1.) A szakértő neve nem található az MMK (www.mmk.hu) Névjegyzékben.
2.) A szakvéleményény az MSZ 63 szabványsorozat valamelyik lapjára hivatkozik az MSZ 63-1 szerint alkalmazott jelölések (+; 0; -; x) kivételével, mert az emelőgépek időszakos vizsgálatra az MSZ 9721 sorozat, illetve a gépdirektíva szerinti használati információk vonatkoznak.
3.) Indoklás nélkül olyan szabványokra hivatkozik, amelyek már visszavonásra kerültek, vagy semmi köze nincs a vizsgált emelőgépnek az adott szabványokhoz.
4.) A szakértésében leírtakból semmilyen, vagy hibás következtetéseket von le.
Amennyiben a felsoroltak valamelyikével találkoznak, akkor az adatok megadásával az MMK illetékes tagozatát (Anyagmoizgatógépek, Építőgépek, Felvonók) kell értesíteni annak érdekében, hogy a kontárt
- ha MMK tag: zárja ki a tagjai közül;
- ha nem tag: felhívja az adott szakértés megrendelőjének a figyelmét a használhatatlan szakvéleményre.
Ebben a körben értelemszerűen a szakvélemény megrendelőinek felelősége is fennáll, mert nagyon gyakran kritika (és minimális hozzáértés nélkül) nélkül fogadnak el, és fizetnek ki “szakvéleményeket”.
Dr. Kása L.
19:26 on október 12th, 2009
Az MvT egyik legutólsó módosítása átírta az 5/1993 MüM rendekletet a következők szerint:
(Az Mvt. 83. § a) pontjához)
12. § (1) Munkabiztonsági szakértői tevékenység az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF), valamint a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) területi kamarai szervezetei által kiadott engedély alapján a 6. számú mellékletben felsorolt szakterületeken folytatható.
A 6. mellékletben “5. Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága” elnevezés van. Az MMK már a lejárt MB-22 besorolásokat Mb-5 Sz jelöléssel újítja meg.
Az OMMF mind a két besorolást (MB-22, G-D-36) azonos tevékenység elvégzésére tartotta megfelelőnek.
Üdvözlettel
Dr. Kása László
MMK AÉF Tagozat alelnöke
az Országos Emelőgépes Egyesület elnöke
19:26 on október 12th, 2009
Tisztelt Dr. Kása László Úr!
OMMF - el kapcsolatban vannak különös tapasztalataim.
Csak azt említem, hogy egyik válaszlevelében részletesen kifejti, hogy a gépi hajtású szintkülönbség kiegyenlítő nem emelőgép, majd egy másikban részletesen ennek az ellenkezőjét és hivatkozik egy AB határozatra, mely szerint a jogalkalmazói állásfoglalása nem tekinthető iránymutatásnak sem. Akkor ez OMMF részről döntetlen, de az előírások apalján mégis emelőgép.
A megrendelők határozott kérésére lett megkérve OMMF véleménye.
Ez a biztonytalanság megrendítette a feltétlen bizalmamat OMMF felé.
Tisztelettel: Luzsinszki László
22:56 on június 3rd, 2010
Én azt sérelmezem, hogy a szakértői multunkat el lehet egy tollvonással törölni. Továbbá a Mérnöki Kamara tovább nem ad hivatalos szakértői jogosultságot, csak tanusítványt ami , szerintem nem ugyanaz.